Placebo

A placebo (latin szó, jelentése 'tetszeni fogok') klasszikus, a gyógyító kontextusra nem leszűkített meghatározása szerint egy olyan „anyag vagy eljárás, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges farmakológiai vagy specifikus hatással”. A placebo jelenséggel ellentétes irányú a nocebo. Bizonyos esetekben (lásd „placeboresponder” személyek) egy placebokezelést követően szubjektív és/vagy objektív javulás áll be az egészségi állapotban. Ezt nevezik placebohatásnak. Placebohatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. gyógyszer adása, kezelés, műtét) és a hatás nagyságát befolyásolják az orvos tulajdonságai, jellemzői (pl. fehér köpeny, az orvos modora, hangneme, személyiségjellemzői), a gyógyszer fizikai (perceptuális) tulajdonságai (pl. a tabletta színe, formája), a beteg (kezelést kapó személy) tulajdonságai (pl. személyiségvonásai) és a kezelés környezeti jellemző (pl. a kórterem). A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése.

Gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciájaként (kontrollcsoport) is alkalmaznak placebót.

A legújabb kutatások szerint a placebohatás egy valódi pszichobiológiai esemény, amit a teljes kezelés vált ki. A klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. Kaptchuk és munkatársai irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél azt is kimutatták, hogy placebohatás (ebben az esetben a tünetek szubjektív enyhülése) kialakulhat úgy is, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy a kapott kezelés (tabletta) hatóanyag nélküli. Egy újabb kutatás is igazolta, hogy ha tudnak a betegek a placebohatásról (elmagyarázzák nekik, hogy ható anyag nincs és hogy működik a placebo) akkor ugyanolyan eredményes, mintha azt hinnék hatóanyagot kaptak. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.

Placebo paradoxon története

Placebogyógyszer

A placebo szót a 18. századtól kezdve használják orvosi fogalomként, gyakran negatív értelemben. A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője – miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sebesült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát, többek között ennek hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről. Egyes vélemények szerint Beecher a placebohatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg.

A placebohatás használata jelenleg is vitatott. 1903-ban Richard Cabot azt javasolta, hogy ne használják, mivel megtévesztésen alapul. Newman hívta fel a figyelmet a „placebo paradoxon”-ra, – vagyis nem etikus placebót használni a gyógyításnál – de ugyanúgy nem etikus „nem használni olyasmit, ami gyógyít”.

Bánki Csaba (1994) szerint az orvostudomány ellenszenvvel viseltetik a placebo iránt. Ennek az okai:

A placebo-mechanizmust gyakran pejoratív értelemben is használják egyes alternatív orvosi és természetgyógyászati eljárások megbélyegzésére.

Klinikai gyógyszervizsgálatok és a placebo

A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoport. Az orvosi gyakorlatban ilyen célra legtöbbször szőlőcukrot alkalmaznak, ha tabletta formájában kell a betegnek adni, illetve fiziológiás sóoldatot, ha infúzió formájában.

Az olasz kutató, Fabrizio de Benedetti szerint a gyógyszerek egy része csak a placebohatást erősíti fel; sőt, ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepámot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban.

Aktív placebohatásnak nevezik, hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos (kb. +25%-os) placebohatással jár együtt.

Placebo mechanizmus növelése

„A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”.

Az orvosi kutatásokban a gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják.

A teljes gyógyszerhatást a következő dolgok befolyásolják:

Pszichoterápia és a placebo

Lieberman és Dunlap (1979) érvelése szerint minden terápiának közös pontja, hogy hisznek benne. Éppen ezért nem is lehet placebotesztelést végezni a pszichoterápiás vizsgálatoknál.

Placebohatás a sportban

Az első, sportteljesítményben mérhető placebohatás-vizsgálatot az 1970-es évek elején végezték, ezt követően pedig 2000-től számos kutatási eredmény látott napvilágot a témában. A sport-placebo vizsgálatokból kiderült, hogy 1) a sportteljesítményben van mérhető placebohatás, 2) ezt többféle (placebo) szer is ki tudja váltani, valamint arról is vannak már adatok, hogy 3) a placebokezelést kapó személy személyiségtulajdonságainak (pl. vonás és állapot szorongási, extraverzió, vonás szintű optimizmus) és 4) a különböző sport (táplálékkiegészítő) szerek érzékszervi (perceptuális) tulajdonságainak (azaz színüknek, formájuknak) milyen szerepük lehet a placebohatás megjelenésében. A placebohatást legalább négy faktor befolyásolja. A klinikai vizsgálatokkal ellentétben, a sport területén ezekről a faktorokról még elég keveset tudunk. A szándékos félrevezetésen alapuló placebohatás etikai dilemmái mellett fontos tudni, hogy léteznek nem félrevezetésen alapuló placebók, technikák is. Valamint egy külön érdekes terület a sportpszichológusok által a teljesítmény javítása érdekében alkalmazott technikák, mint pl. a mentális tréning, ami szintén egyfajta beavatkozás – valós szer használata nélkül. ref>Ariel, G., Saville, W. (1972) Anabolic steroids. The physiological effects of placebos. Medicine and Science in Sports, 4, 124-126.

A reklám-placebohatás

A reklám-placebohatás a szociálpszichológiai elnevezése annak a jelenségnek, hogy két ugyanolyan termék közül a drágábbat finomabbnak/jobb minőségűnek fogjuk érezni (hacsak nem vagyunk szakértők az adott termék, például bor esetén).

Több tucat empirikus tanulmány igazolta az emberek gondolataiban az ár és a minőség közötti szoros kapcsolatot. Az emberek feltételezik, hogy „megkapják azt, amit fizetnek”.

Ahogyan az orvosi beavatkozások hatásait is befolyásolják a beteg elvárásai (bizonyos fokig akkor is jobban lehet, ha hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert kap például), ugyanez a jelenség a vásárlás, majd a megvásárolt termék minőségének értékelésekor is jelentkezik. Például amikor bort kóstolunk.

A reklám-placebohatás bemutatása kísérletekkel

A Bonni Egyetem és a Sorbonne kutatói e placeboeffektus idegélettani hátterét igyekeztek felderíteni. A teszt alanyai MR gépben feküdtek, miközben borokat kellett kóstolniuk, majd azt számozással értékelni. Összesen harminc emberen tesztelték, akik között fele-fele arányban jelentek meg férfiak és nők.

Olcsóbb és drágább borokat kellett kóstolniuk, miközben a monitoron láthatták a borok árait, amelyek természetesen nem feltétlenül voltak valósak. Arra a kutatók csakhamar rájöttek, hogy az embereket azért nem lehet bármivel becsapni, így hiába írnak ki a monitorra százeurós árakat, miközben pocsék löttyöt adnak a szívószálon át, kiderül a turpisság. De ha valósághűbben párosítják a borokat és az árakat, bizony bárki becsapható. Egy-egy tesztalany valójában ugyanazt a bort kóstolgatta többször egymás után, de nem tudott róla. Minden kóstolás előtt kiöblíthette a száját vízzel, hogy az előző íze ne befolyásolja a következő érzékelését. A várt jelenség meg is érkezett: a résztvevők hiába kóstolták ugyanazt a bort, ha a második próba előtt magasabb árat láttak a monitoron, magasabb pontszámot adtak ízletességére, és fordítva. A vizsgálat lényegi részét az MR-képek elemzése adta. Ezekből kiderült, hogy két agyrész, jelesül a prefrontális kéreg középső része és az agykéreg alatt fekvő szürkeállomány bizonyos, striatumnak nevezett magvai sokkal nagyobb aktivitást mutatnak, hogyha a kóstolt bort drágábbnak hisszük. A jutalmazási és motivációs rendszert jelentősen aktiválják a magasabb árak, és nyilvánvalóan növelik az ízlés élményét".

Egy másik kísérletben a kutatók különféle nagyságrendű elektromos sokkok sorozatát adták az embereknek, és megkérdezték őket az általuk tapasztalt fájdalmakról. A fájdalom természetesen erősen érezhető volt. Ezután a kutatók a résztvevőknek elmondásuk szerint olcsó, valamint drága fájdalomcsillapítót adtak (valójában mindkettő C-vitamin volt). Aztán megismételték a sokkokat. A drága placebo csoport résztvevői arról számoltak be, hogy ez elég jól működik, sokkal jobban, mint az a csoport, aki az olcsó placebót kapta.

Placebo-hatásmechanizmus elméletek

A placeboválaszt befolyásoló tényezők

A placebohatás kialakulásának megértésében segíthet Gordon Claridge (1970) „teljes gyógyszerhatás” fogalma. Claridge szerint egy szer hatása több tényezőből tevődik össze. Ez a felfogás mára elfogadottá és összeegyeztethetővé vált a klinikai placeboirodalomban összegyűlt adatokkal, valamint az orvosi antropológiában is elfogadottá vált a placebohatás fogalmi keretbe helyezésére. A „teljes gyógyszerhatás" fogalmának fényében a placebohatás (vagy placeboválasz) a teljes gyógyító kontextusnak tulajdonítható biopszichológiai jelenség. Fontos tehát, hogy placebo nemcsak gyógyszer, hanem bármilyen gyógyító eljárás is lehet.

Ebbe a teljes gyógyító kontextusba tartozik:

A placeboválasz kialakulását befolyásoló tényezőket mérő kutatásoknak ezen faktorokat kell vizsgálniuk.

A hatásmechanizmust magyarázó elméletek

Kondicionálás

A placebohatást magyarázó elméletek közül a kondicionálás elmélet az egyik legnagyobb hatású. E kondicionálásalapú elmélet szerint – a pavlovi klasszikus kondicionálás alapján – egy kezelés (gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli beavatkozás) aktív hatóanyagát feltétlen ingernek (US), a kezelés hatását pedig feltétlen válasznak (UR) tekinthetjük. A többszöri kezelések során az US olyan ingerekkel társul, mint pl. a gyógyszer színe, formája, a kezelést adó orvos (személye, személyiség-tulajdonságai stb.), vagy mint a kezelés körülményei (lásd A placeboválaszt befolyásoló tényezők részt). A feltétlen inger (US) a feltétlen válasz (UR) sorozatos, szisztematikus társításainak eredménye lesz az, hogy ezek az ingerek (US) maguk is képessé válnak az aktív hatóanyag által kiváltott válasz részleges kiváltására. Ezek alapján a placeboreakció feltételes válasz (CR), a placeboszer pedig feltételes inger (CS). Vagyis a placebohatás, miután így kondicionálódott, arra az információra adott válasz, hogy vannak bizonyos ingerek (kezdetben feltétlen ingerek), amelyek előrejelzik, illetve együtt járnak egy gyógyszer, kezelés (aktív szer) alkalmazásával.

Elvárás elmélet

Biológiai elméletek

Placebo reszponder személyiség

A placeboérzékenység az evolúció folyamán kialakult emberi képesség és legalább 11 gén hajlamosíthat a placeboérzékenységre.

Hivatkozások

  1. ↑ Gensini GF, Conti AA, Conti A (April 2005). "Past and present of what will please the lord: an updated history of the concept of placebo". Minerva Med 96 (2): 121–4
  2. ↑ a b Ross, M., Olson, J.M. (1981) An Expectancy-Attribution Model of the Effects of Placebos. Psychological Review, 88, 408-437.
  3. ↑ Köteles, F., Bárdos, Gy. (2008a) Placebo és személyiség - a primitívtől a megküzdőig. Pszichológia, 28, 268. o.
  4. ↑ Nocebo Phenomena in Medicine Their Relevance in Everyday Clinical Practice. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  5. ↑ a b c d Túry Ferenc. „Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás” (PPT), Kiadó: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. . (Hozzáférés: 2010. május 7.)  
  6. ↑ a b Damien G Finniss, Ted J Kaptchuk, Franklin Miller, Fabrizio Benedetti (2010). „Placebo Effects: Biological, Clinical and Ethical Advances”. The Lancet 2010 (375(9715)), 686–95. o.  
  7. ↑ Ted J. Kaptchuk et al.: Placebos without Deception: A Randomized Controlled Trial in Irritable Bowel Syndrome
  8. ↑ a b Egészen váratlan dolog derült ki a placebóhatásról. HVG, 2018. június 3. . (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  9. ↑ Shapiro AK (1968). „Semantics of the placebo”. Psychiatr Q. 42 (4), 653–95. o. DOI:10.1007/BF01564309. PMID 4891851.  
  10. ↑ Steve Silberman (2009). „Placebos Are Getting More Effective. Drugmakers Are Desperate to Know Why ?”. Wired.  
  11. ↑ (2009. október 9.) „A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól?”. HVG.  
  12. ↑ David H. Newman. Hippocrates' Shadow. Scribner, 134–159. o. (2008). ISBN 1-4165-5153-0 
  13. ↑ Bárdos György, Cziboly Ádám (2003). „Placebohatás: az elvárások gyógyító ereje”. Magyar Tudomány.  
  14. ↑ (2005. szeptember 15.) „A homeopátia nem több a placebónál”. HVG.  
  15. ↑ Kazai Anita, Medical Tribune (2009). „Placebo – II. rész”.  
  16. ↑ Ariel, G., Saville, W. (1972) Anabolic steroids. The physiological effects of placebos. Medicine and Science in Sports, 4, 124-126.
  17. ↑ Beedie, C.J., Foad, A.J. (2009) The placebo effect in sports performance: a brief review. Sports Medicine (Auckland, N.Z.), 39, 313-329.
  18. ↑ Bérdi, M., Köteles, F., Gáspár, Z., Bárdos, G. (2010) Perceptual characteristics of sport nutritions and placebo effect on performance. Psychology & Health, 26, 156-157.
  19. ↑ Bérdi Márk (2011) Placebo-hatás a sportban. Doktori disszertáció
  20. ↑ Finomabb az olcsó bor, ha drágának hisszük (magyar nyelven). Magyar Nemzet. . (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  21. ↑ Why expensive wine appears to taste better: It's the price tag: When a bottle costs more, the reward center in the brain plays a trick on us (angol nyelven). ScienceDaily. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  22. ↑ The Placebo Effect (in marketing & pricing). Awario Blog. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  23. ↑ Claridge, G. (1970) Drugs and Human Behaviour. A Lane.
  24. ↑ Helman, C.G. (2003) Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Budapest
  25. ↑ Vickers, A.J., de Craen, A.J. (2000) Why use placebos in clinical trials? A narrative review of the methodological literature. Journal of Clinical Epidemiology, 53, 157-161.
  26. ↑ Például: Siegel, S. (2002) Explanatory mechanisms for placebo effects: Pavlovian conditioning. In Guess, H.A., Kleinman, A., Kusek, J.W., Engel, L.W. (Szerk.) The Science of the placebo. Toward an interdisciplinary research agenda. 133-157. BMJ Books, London
  27. ↑ Ader, R., Cohen, N. (1975) Behaviorally conditioned immunosuppression. Psychosomatic Medicine, 37, 333-340.
  28. ↑ Stewart-Williams, S. (2004) The placebo puzzle: putting together the pieces. Health Psychology: Official Journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 23, 198-206.
  29. ↑ Kaptchuk, T.J., Kelley, J.M., Deykin, A., Wayne, P.M., Lasagna, L.C., Epstein, I.O., Kirsch, I., Wechsler, M.E. (2008) Do „placebo responders” exist? Contemporary Clinical Trials, 29, 587- 595.
  30. ↑ Your own personal placebo: Genes reveal response to sugar pill http://www.newscientist.com/article/dn27331-your-own-personal-placebo-genes-reveal-response-to-sugar-pill.html

Külső hivatkozások

Nemzetközi katalógusok
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!