A mai világban a Piller György döntő szerepet töltött be a társadalomban. Befolyása az élet minden területére kiterjed, a politikától a populáris kultúráig. A Piller György napról napra relevánsabbá válik, és hatása mindenhol érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy a Piller György milyen szerepet játszik a társadalom különböző aspektusaiban, és hogyan alakult az idők során. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Piller György soha nem látott érdeklődést váltott ki, vitákat és elmélkedéseket ébresztve mindenféle közönségben. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk a Piller György-et körülvevő különböző szögeket, hogy megértsük annak fontosságát, és tudjuk, hogyan alkalmazkodjunk állandó változásaihoz.
Piller György a Ludovika Akadémián 1918-ban végzett honvédtisztként,[2] majd Miskolcon teljesített katonai szolgálatot. Kiemelkedő eredményeket elért sportolóknál szokatlanul későn, az 1920-as években, a fővárosba kerülésekor ütközött ki sporttehetsége. 1925 és 1927 között a Sporttanárképző Intézetben (SPOTI) elvégezte a honvéd sportoktató tanfolyamot, és a honvédségnél vívást, ökölvívást és birkózást oktatott. Nagy meglepetést keltve 1928-ban és 1929-ben is megnyerte a Honvéd TVE összetett vívóversenyét. 1928-ban tőr- és párbajtőrvívásban részt vett az amszterdami olimpián: a tőrcsapat tagjaként 5. helyezést ért el, a párbajtőrcsapat nem került be a legjobb hat közé. 1929-ben a Magyar AC vívókapitánya lett. Kardvívásban az 1930. évi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes lett. Pályafutása alatt még négy Európa-bajnoki címet szerzett. Vívóstílusa új fejezetet nyitott a magyar kardvívás történetében. Technikáját folyton változtatta, az alkalmazott stílust mindig az ellenféltől tette függővé, ezért vívása kiismerhetetlen volt. Az 1932. évi Los Angeles-i olimpián bajnoki címet szerzett az egyéni és csapatversenyben is. 1933-tól a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, de 1934-ig még versenyzőként is szerepelt.
1933-tól 1944-ig a Magyar Királyi Testőrségnél szolgált, 1944-ben alezredesként esett szovjet hadifogságba. Hazatérése után a Budapesti Vasas edzőjeként, egyúttal a magyar vívó válogatott szövetségi kapitányaként folytatta pályafutását. Kapitányként összesen négy olimpián vezette a magyar válogatottat.
Emléktáblája Egerben, a Dr. Nagy János utca 12. alatti ház homlokzatán: „A magyar kard dicsőségének emlékére jelölte meg Eger város közönsége ezt a házat, amelyben Piller György m. kir. honvéd százados az 1932. évi Los Angelesi olimpiász világbajnoka született.”[3]
Emléktáblája Miskolcon, a Herman Ottó Gimnázium homlokzatán: „Jekkelfalussy Piller György (1899–1960) Borsody László fővívómester tanítványa, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, honvéd vívómester emlékére, aki 1920 és 1925 között az ebben az épületben állomásozó m. k. 13. honvéd gyalogezredben szolgált.”[4]
↑A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a testnevelés és sport fejlesztésében kiválóan dolgozó sportembereket tüntetett ki: A kitüntetettek névsora. Népsport, XI. évf. 19. sz. (1955. január 27.) 2. o.
Források
Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x