Borsody László (vívó)

A modern világban a Borsody László (vívó) a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Borsody László (vívó) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása a technológiától a politikáig számos területen érezhető volt, és befolyása minden nap növekszik. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Borsody László (vívó) különböző aspektusait, és megvitatjuk fontosságát a jelenlegi kontextusban. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli vonatkozásaiig elmélyülünk a Borsody László (vívó) világában, hogy megértsük hatókörét és jelentését a mai társadalomban.

Ez a szócikk a vívómesterről szól. Hasonló címmel lásd még: Borsody László (egyértelműsítő lap).
Borsody László
Borsody László
Borsody László
SzületettPfeffer Béla
1878. szeptember 6.
Farmos
Elhunyt1939. január 25. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavívó
Halál okalőtt seb
SírhelyeFarkasréti temető (6/2-1-23)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsody László témájú médiaállományokat.

Borsody László (Farmos, 1878. szeptember 6.[3] – Budapest, 1939. január 25.)[4] honvéd vívómester, a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet egykori oktatója. Pályafutása alatt vívómesterként 18 olimpiai és világbajnokot, 15 Európa-bajnokot, 8 katonatiszti Európa-bajnokot és 103 magyar bajnokot segített hozzá a győzelemhez. Ő volt a modern magyar kardvívás egyik megalkotója,[5] a róla elnevezett Borsody-rendszer létrehozója.

Életútja

Pfeffer Béla néven Pfeffer Samu és Fuchs Róza kiskereskedők gyermekeként született.

Kodesch Béla mesternél ismerkedett meg a vívás alapjaival, Frederico Giroldini[6], majd Robelly Jenő és Rákossy Gyula iskolájában tanult.1901-ben a Bécsújhelyi Katonai Akadémián (Wiener Neustadt) működő Katonai Vívó- és Tornatanári Intézetének alapkurzusára vezényelték melyet "jó" eredménnyel végzett el. Az ott oktató Milan Neralić mestertől tanult kardvívás döntően befolyásolta az egész későbbi pályafutását.[7] Ebben az időben már az olasz könnyű fegyvereket használták az akadémián. 1904-ben újra Bécsújhelyre vezényelték az intézet kurzusára, bizonyítványán "kiváló "minősítés szerepelt. 1905-ben József főherceg felkérte, hogy elsőszülött fiát, a tízesztendős József Ferenc főherceget oktassa.[8] 1906. szeptember 1-el segédoktató őrmesterből II. osztályú vívómesterré nevezték ki.[9]1911-ben I. osztályú vívómesterré léptették elő.[10] 1916 jamuárjában a háború alatt teljesített kitűnő szolgálataiért Koronás Arany Érdemkereszttel tüntették ki,[11] novemberben pedig fővívómesterré lépett elő.[12] 1921 november elsejével, a trianoni békeszerződés előírásai miatt, számos hivatásos állományú tiszttel és katonai tisztviselővel együtt – színleg – Borsodyt is nyugdíjazták, de valójában továbbra is a honvédség kötelékében maradt.[13]

1900 és 1925 között a Ludovika Akadémián teljesített szolgálatot. 1925-től a Magyar Királyi Honvéd Sportoktató Tanfolyam oktatója. 1927-ben néhény hétig Hágában[14] tartózkodott és a holland hadsereg vívóválogatottját képezte. 1933-ban a Sportoktató Tanfolyam neve Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár-és Vívómesterképző Intézet-re (SPOTI) változott[15], Borsody 1936-os nyugdíjba vonulásáig szolgált itt.

1939. január 25-én déli 12 órakor[16] Borsody őrnagy szolgálati fegyverével, saját kezűleg vetett véget életének.[17] A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 1939. január 28-án délután a római katolikus anyaszentegyház szertartása szerint.[18]

Borsody László nagy magyar volt és ezt nem titkolta sosem!
– Máday Norbert[19]
Mi volt a Borsodi-iskola lényege?
– A tempó és a taktika, melyet közvetlen módon át lehet adni, de ezt oktatni megtanulni - már a nehezebb feladatok közé számított. A tanítvány részéről sem volt éppen könnyű, hiszen nem mindenki rendelkezett olyan tempóérzékkel, s taktikai érettséggel, hogy a mester elképzeléseit magáéva tudja tenni. De a Borsodi-tanítványok megfeleltek ennek a követelménynek, talán a vonzás-kiválasztás is közrejátszott ebben. Sőt, bizonyos vagyok benne! Azok a versenyzők ugyanis, akik nem passzoltak hozzá, el is mentek tőle. De sokan közülük csak Borsodi által válhattak igazán naggyá. A Borsodi-tanítványok között ugyanis olyanok is akadtak, akik nem a klasszikus technika szerint vívtak, ilyen vívó Santelli vagy Gerentsér kezében semmi sem lett volna, de Borsodinál vívó lett, s nem is akármilyen!.
– Bay Béla[20]

Tanítványai

Előmenetele

  • II. osztályú vívómester (XI. rangosztály): 1906. szeptember 1.
  • I. osztályú vívómester (X. rangosztály): 1911. november 1.
  • fővívómester (IX. rangosztály): 1916. november 1.
  • aligazgató (VIII. rangosztály): 1929?

Kitüntetései

A felsorolás viselési sorrendben történt.

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Tápiószelei izraelita születési anyakönyv I. kötet, 34. lap., 1878. év, 305. folyószám.
  4. ↑ Halálesete: Bp. II. ker. állami halotti akv. 81/1939. folyószám.
  5. ↑ Borsody László, Gerentsér László, Italo Santelli és Rákossy Gyula vívómesterek voltak a modern magyar kardvívás megalkotói.
  6. ↑ „Vívóakadémia és vívómérkőzés.”, Sport-világ, 1897. december 25., 8. oldal 
  7. ↑ „Rendes, egy évig tartó tanfolyamban a katonai nevelő- és képzőintézetek részére okleveles katonai vívó- és tornatanárokat, illetve katonai vívómestereket, 5 hónapig tartó külön tanfolyamában pedig a csapatok részére tiszteket csapatvívótanárokká képeztek ki. Az egy évig tartó tanfolyamba csak azokat a tiszteket vették fel, akik a külön tanfolyamot „jeles” vagy „igen jó” eredménnyel végezték el.” Tomanóczy Gusztáv: M. Kir. Toldi Miklós Honvéd Sporttanár és Vívómesterképző Intézet ismertetése. Magyar Katonai Szemle, 1933
  8. ↑ „Negyed századdal ezelőtt”, Nemzeti Sport, 1930. december 16., 7. oldal 
  9. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1906/30. szám, (33. évfolyam). 1906. augusztus 28. 217. oldal A II. osztályú vívómester a honvéd vívómesterek állománycsoportjában a XI. rangosztályba (hadnagynak megfelelő) tartozott.
  10. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1911/40. szám (38. évfolyam) 1911. október 31. 365. oldal. Az I. osztályú vívómester a honvéd vívómesterek állománycsoportjában a X. rangosztályba (főhadnagynak megfelelő) tartozott.
  11. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1916/6. szám (43. évfolyam) 1916. január 22. 66. oldal
  12. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1916/140. szám (43. évfolyam)1916. november 13. 2903. oldal. A Ifővívómester a honvéd vívómesterek állománycsoportjában a IX. rangosztályba (századosnak megfelelő) tartozott.
  13. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1921/50. szám (48. évfolyam) 1921. október 15. 700. oldal
  14. ↑ „Hat tisztvivónk vesz részta hágai katonatiszti Európa vivóbajnokságokban”, Szent György, 1927. május 25., 285. oldal 
  15. ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1933/ 8. szám (60. évfolyam)1933. május 15. 88. oldal
  16. ↑ Gyászjelentése
  17. ↑ Bay Béla, L. Réti Anna Páston és páston kívül Bp., 1979, 29. o.
  18. ↑ A Farkasréti temető 2003-ban (adattár)
  19. ↑ Máday Norbert: Edzett pengék. Kecskemét, 2014
  20. ↑ Bay Béla - L. Réti Anna: Páston és páston kívül. Bp., 1979
  21. ↑ Nemzeti évfordulóink (2012)
  22. ↑ A MAC többszörös magyar bajnok tőrvívójá.
  23. ↑ Vívóverseny (1905)
  24. ↑ A magyar kard napjai
  25. ↑ Márki Ferenc utolsó asszója
  26. ↑ „Az pedig, hogy <Borsody> világhíres tanítványai, Jekelfalussy György és Nagy Ernővel az élén a megismételt vágások csoportjait is képesek elhelyezni az olasz ellenfelek nagy kardlendületei közben.” Filotás Ferenc
  27. ↑ Higgadt, magabiztos, leleményes bajnok a Nagy János utcából. . (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  28. ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 45. évfolyam, 1937. Függelék, 575. o.(ADT)
  29. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1916 (43. évfolyam, 6. szám). 1916 január 22. 67. oldal
  30. ↑ Vívómesterek, tényleges állományban

Források

További információk

  • Film Borsody László életéről (Katonai Filmstúdió, 2017)
  • Ferenc Marki (angol szócikk)
  • Máday Norbert: Borsody László. A géniusz; Kungfu-Tex Kft., Kecskemét, 2017. ISBN: 978-963-12-7089-1
  • Máday Norbert: Borsody László. A géniusz árvái; Kungfu-Tex Kft., Kecskemét, 2017. ISBN: 978-963-12-8661-8

Kapcsolódó szócikkek

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap