Ma a Philips Wouwerman rendkívül releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Philips Wouwerman állandó vitaponttá vált a politikától a popkultúráig. Ez a cikk arra törekszik, hogy mélyrehatóan elemezze a Philips Wouwerman hatását a kortárs társadalomra, feltárja különböző oldalait, és azt, hogy miként befolyásolta életünket oly módon, amire korábban nem is gondoltunk. Tanúvallomások, tanulmányok és szakértői vélemények révén célja, hogy rávilágítson erre a témára, és teljes és frissített látásmódot kínáljon az olvasóknak a Philips Wouwerman-ről.
Philips Wouwerman | |
![]() | |
Önarcképe (1640 körül) | |
Született | 1619. május 24.[1][2][3][4] Haarlem |
Elhunyt | 1668. május 19. (48 évesen)[5][6][1][2][7] Haarlem |
Állampolgársága | Egyesült Tartományok[8] |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Philips Wouwerman témájú médiaállományokat. | |
Philips Wouwerman (vagy Philips Wouwermans) (Haarlem, Hollandia, 1619. május 24. – Haarlem, 1668. május 19.) holland festő. Az egyik legjelentősebb holland kismester. Számos képét mozgalmasság, sok figura ábrázolása, gazdag fantázia jellemzi.
Wouwerman először apjától, Paul Joosten Wouwermantól tanult festeni, aki közepes tehetségű, történelmi festő volt, majd és Jan Wijnants tanítványa volt. A tanulásban társa volt Frans Hals (1581/85–1666), akinek festőcéhébe 1642-ben Wouwerman is bekerült. Wijnantsnál főleg a tájképfestésben képezte ki magát, míg az emberi és állati alakok festésében Pieter van Laer volt mintája. 1640-ben lett a haarlemi festőcéh mestere. Eleinte bibliai tárgyú képekkel (Az angyalok kihirdetik a pásztoroknak Krisztus születését és Keresztelő Szent János a pusztában) próbálkozott meg, de ezeknek csekély sikere után táj- és tengeri képek, állatok és utcai jelenetek festésére adta magát. Már ezekben is főleg mint a lovak ügyes festője tűnt föl, világhírét azonban elsősorban a maguk nemében páratlan csataképeinek köszönheti. Rendkívüli termékenységénél fogva (mintegy 800 festménye maradt fönn) néha ismétli önmagát. Szakmailag sikeres pályafutása után 1668-ban halt meg, szülővárosában.