A mai világban a Paul Émile Lecoq de Boisbaudran fontos és vita tárgyává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és az életmódbeli változásokkal a Paul Émile Lecoq de Boisbaudran egyre fontosabbá vált életünkben. Mind személyes, mind globális szinten a Paul Émile Lecoq de Boisbaudran hatása különböző aspektusokban érezhető, és különféle területeken vált ki vitákat és reflexiókat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Paul Émile Lecoq de Boisbaudran jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt hatásait.
Paul Émile Lecoq de Boisbaudran | |
![]() | |
Született | Cognac[6] |
Elhunyt | 1912. május 28. (74 évesen)[2][3][7] Párizs[6] |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása | |
Iskolái | École polytechnique |
Kitüntetései | |
Paul Émile Lecoq de Boisbaudran (Cognac, 1838. április 18. – Párizs, 1912. május 28.) francia kémikus.
Párizsban az École Polytechnique kutatójaként. 1875-ben felfedezett egy új elemet, amelyet hazája tiszteletére galliumnak nevezett el. A gallium felfedezése a tudomány nagy diadala volt. Az egyes elemcsaládok fényvonalait vizsgálva fedezte fel az elemet. Alkalmazta az ismert összefüggéseket a földfémekre, és így megállapította, hogy az alumínium és az indium között még egy elemnek kell lennie. A szfalerit spektrumában két viola színképvonalat talált, amiket az új elemnek tulajdonított. Ez volt az első kémiai elem, amely bebizonyította a Mengyelejev-féle periódusos rendszer helyes voltát. 1879-ben ő izolált először szamáriumvegyületet szamarszkitból ((Y,Ce,U,Fe)3(Nb,Ta,Ti)5O16) kiindulva. Szennyezett oxidot kapott, amiben az új elem jelenlétét Galissard de Marignachoz hasonlóan spektroszkópiailag azonosította, annak két kék, erőteljes abszorpciós vonala alapján. 1886-ban a diszpróziumot fedezte fel.
Az ásványok vizsgálatával foglalkozott. Kutatási módszere a spektrálanlízis volt.
Nevéhez kapcsolódik a gallium, a szamárium és a diszprózium felfedezése.