Pálfy Móric
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pálfy Móric-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak mai fontosságában és időbeli relevanciájában. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük a Pálfy Móric számos oldalát és hatását különböző területeken, mint például a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Pálfy Móric hogyan fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz, és hogyan marad továbbra is érdeklődés és vita téma. Ez a cikk részletes és kritikai elemzéseken keresztül igyekszik megvilágítani a Pálfy Móric számos aspektusát, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
| Pálfy Móric | |
| Született | 1871. október 21.[1] Bágyon |
| Elhunyt | 1930. augusztus 16. (58 évesen)[1] Budapest[2] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1890–1894) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (23/1-3-1379. fülke)[3][4] |
Pálfy Móric (Bágyon, 1871. október 21. – 1930. augusztus 16.) geológus, hidrogeológus, egyetemi magántanár; a budapesti Földtani Intézet főgeológusa, a Magyar Földtani Társulat titkára, majd elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete
Bágyonban született Pálfy Máté és Bíró Izabella gyermekeként. Tordán és Kolozsváron járt iskolába.
Középiskolai tanulmányai befejeztével a kolozsvári tudományegyetem mennyiségtan – természettudományi karára iratkozott be. Már másodéves korában gyakornokként dolgozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a Koch ásványtani és földtani intézetében lett tanársegéd.
1895-ben doktorált és a magyar királyi Földtani Intézet egyik geológiai állását nyerte el. Eleinte kőzettani és őslénytani kutatásokkal, majd földtani térképezéssel és egyes területek leírásával foglalkozott.
Munkássága
Pálfy 1900-ban geológusként az Érchegységet tanulmányozta. 1909-ben a Bihar-hegységet, 1921-ben a rudabányai hegység geológiai viszonyait vizsgálta. A melegforrások fölhasználásának kérdésével is foglalkozott.
Munkatársa volt a Révai nagy lexikonának, és a Földtani Közlöny szerkesztője. Elkészítette az erdélyi hegységek geológiai fölvételét, tanulmányozta az erupciós kőzetek korviszonyait. Szabó József-emlékéremmel tüntették ki.
Források
- unitárius természettudós sikere Ker. Magveto. 1903. 6. füzet
- Pálfy Mór emlékezete az Akadémiában. Ker. Magveto. 1932. 6. füzet.
- Bányai János:Pálfy Móric emlékezete Unitár. Evangélium. 1933. 5. sz.
- Wendl Aladár:Pálfy Móric levelezo tag emlékezete 1933.
- Pálfy Móric Élet és Tudomány. 1957. október
.svg){kind=small}