Olasz János (színművész)

Mai cikkünkben a Olasz János (színművész) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma a történelem során sok ember figyelmét felkeltette, és végtelen vitákat és elméleteket generált róla. Felfedezzük eredetét, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Olasz János (színművész) körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, globális és gazdagító jövőképet nyújtva olvasóink számára. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk mindenki számára érdekes lesz, aki további ismereteket szeretne szerezni a Olasz János (színművész)-ről. Tarts velünk ezen az izgalmas felfedezőútra!

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Olasz János (egyértelműsítő lap).
Olasz János
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványban
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványban
Született1904. december 29.
Öcsöd
Elhunyt1968. március 2. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiRózsahegyi Kálmán színiiskolája
Színészi pályafutása
Híres szerepeiSámson Mihály Süt a nap c. film (1939)
Theirésziász Szophoklész: Antigoné
Első sírásó William Shakespeare: Hamlet
Rácz tanár úr Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz János témájú médiaállományokat.

Olasz János (Öcsöd, 1904. december 29. – Budapest, 1968. március 2.) magyar színész.

Életpályája

Öcsödön született, 1904. december 29-én. Apja: Olasz Lajos ácsmester volt, anyja: Kolop Rebeka. A Színházi Élet című lapnak nyilatkozta 1938-ban:

„Öcsödön, Békés megyében születtem, ott egyszerű földmívesember az apám. Van egy kis földünk, de csak pár hold az egész. Onnan jöttem el Pestre, tizenhatéves koromban… A gázgyár udvaraiban dolgoztam először, mint napszámos, később a gépek mellé kerültem és ma már a gázgyár »nyomozója« vagyok. Az elköltözött lakók új címét, a ki nem fizetett gázszámlák adósait nyomozom ki. Ez már úri foglalkozás, ahhoz képest, ahogy kezdtem. Később évek múlva már »műkedvelőztem« is a gázműveknél. A műkedvelő egyesületben…Zilahy Lajos darabjaiban…sokat játszottam… Zilahy valahol láthatott vagy hallott rólam, nem tudom, de egyszer csak hivattak a filmgyárba, hogy azonnal keressem fel Zilahy urat. A lakásán találkoztunk, először jól végignézett, aztán megkezdődött a tűzpróba. Szavaltam, beszéltem, felolvastam, énekeltem. Zilahy úr azt mondta: neki tetszik amit csinálok, habár még nyers vagyok. Egy hónapon keresztül még nyolcszor voltam nála, azalatt sokat tanultam…közben sohase mondta, hogy én forgom játszani Sámson Mihályt a filmen, csak a végén tudtam meg.[1]”

1921 tavaszán került a fővárosba. Kezdetben kubikosként dolgozott a Csepeli Szabadkikötő építkezésén, majd az Óbudai Gázgyárhoz került, ahol eleinte szintén kubikos, fizikai munkás, majd gépész, később gázgyári tartozásbehajtó volt. Az óbudai Gázművek Önképzőkörében kezdett színészettel foglalkozni, itt műkedvelő színészként több Zilahy-darabban játszott és Zilahy Lajos felfedezettjeként lett a Süt a nap című film főszereplője. Ebben a filmben egyik partnere volt Rózsahegyi Kálmán, akinek színiskolájában végezte tanulmányait. 1953-tól nyugdíjba vonulásáig az Állami Déryné Színház társulatának tagja volt.

Színházi szerepeiből

Theirésziász szerepében (Szophoklész: Antigoné - Állami Déryné Színház)

Filmes és televíziós szerepei

Jegyzetek

  1. ↑ Színházi Élet 1938/43. szám Egy boldog ember a pesti háztetők fölött…

Források