Ebben a cikkben elmélyülünk a Gál Dezső lenyűgöző világában, amely téma akadémikusok, tudósok és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életben való alkalmazásáig a Gál Dezső egyetemes érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Ezen a vonalon fogjuk feltárni történetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli következményeit. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Gál Dezső-ről, egy olyan témáról, amely kétségtelenül rányomta bélyegét a mai világra.
Gál Dezső | |
Született | Gansel Dezső 1901. november 20.[1] Balassagyarmat |
Elhunyt | 1980. augusztus 6. (78 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1C parcella, 7. sor, 7. sírhely) |
Gál Dezső, születési nevén Gansel Dezső, névváltozata: Gaál Dezső (Balassagyarmat, 1901. november 20.[2] – Budapest, 1980. augusztus 6.)[3] újságíró, színházi rendező, Gaál Andor (1895–1944) író, újságíró, műfordító és Gál György (1907–1958) újságíró testvére.
Gansel Sándor (1869–1945) divatárukereskedő-segéd és Ungár Jolán (1873–1954) fiaként született. A Budapesti V. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója volt. A gimnáziumi érettségi után Rózsahegyi Kálmánnál színészi és rendezői képesítést szerzett. A második világháború idején részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakciójában mint rendező. Többek között színpadra állította Mozart Szöktetés a szerájból és Rossini A sevillai borbély című darabját. 1945-ig a Világ című napilap munkatársa volt. 1945 után szórakoztató hetilapoknál dolgozott (Pesti Izé, Fűrész, Füles Bagoly).
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.