Ocskay Kornél

A Ocskay Kornél világában végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a gondos feltárást és elemzést. A Ocskay Kornél eredetétől napjaink relevanciájáig lenyűgöző és vita tárgya volt. Ebben a cikkben egy utazásra indul a Ocskay Kornél különböző aspektusain keresztül, a szociokulturális vonatkozásaitól a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig. Reflexió és mély elemzés révén felfedezheti a Ocskay Kornél összetettségét és fontosságát a modern világban. Készüljön fel, hogy kitágítsa látókörét, és merüljön el a tudás és felfedezés univerzumában!

Ocskay Kornél
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1885. december 9.[1]
Szeged
Elhunyt1963. augusztus 12. (77 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGömöry Vilma
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Ocskay Kornél témájú médiaállományokat.
Ocskay Kornélné, Hilbert Janka színésznő. portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)

Ocskay Kornél Mihály (Szeged, 1885. december 9. – Budapest, 1963. augusztus 12.) magyar operaénekes (tenor), színész. Ocskay Mihály operaénekes testvére.

Életpályája

Ocskay Mihály (1834–1898) kántor és Plinkai Anna fia; az apai nagyszülei Ocskó Antal ókanizsai szűcsmester és Cseh Éva voltak.[3] A Budapesti Tudományegyetemen (mai ELTE) jogi tanulmányokat folytatott, de megszakította énektanulmányai miatt. 1910-ben a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1910 és 1914 között Krecsányi Ignác Buda-temesvári színtársulatánál, 1914 és 1919 között a Szegedi Színházban működött. Utána egy évig Debrecenben Heltai Jenőnél lépett föl, majd Budapestre került, ahol előbb a Városi Színház, majd 1921-től 1925-ig az Operaház tagja volt. Mikor szerződését nem újították meg, vendéglőt nyitott, de egy év alatt megbukott, és 1926-ban visszatért Szegedre. Megszerezte a Szegedi Tudományegyetemen a jogi doktorátust és az Országos Munkás Biztosító szegedi központjában titkárként dolgozott. 1928-ban a Szegedi Városi Színház állandó vendégszereplésre szerződtette. 1945-től nyugdíjba vonulásáig is a színházhoz tartozott mint a dramaturgia adminisztrátora. Juhász Gyula[4] költő és Bartók Béla barátja volt. Bartók nála ismerkedett meg Balázs Bélával. 1953-tól az Ódry Árpád Színészotthonban élt.

Családja

Házastársai:

  • 1909. szeptember 30.–1913 között: Escher Mária Terézia.[5] Elváltak 1913-ban. Gyermekük: Ocskay László János (1910–†).[6]
  • 1915. május 27.–? között. Hilbert Janka Ilona Franciska énekesnő-színésznő.[7]
  • Gömöry Vilma (1885–1962) színésznő.

Főbb szerepei

  • Halévy: Zsidónő – Eleázár
  • Bizet: Carmen – Escamillo
  • Erkel Ferenc: Bánk Bán – címszerep
  • Leoncavallo: Bajazzók (Pagliacci) – Canio
  • Puccini: Tosca – Cavaradossi
  • Verdi: A trubadúr – Manrico (trubadúr)
  • Verdi: Álarcosbál
  • Puccini: Pillangókisasszony
  • Puccini: Bohémélet
  • Offenbach: Hoffmann meséi

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11385.htm
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  3. ↑ Ocskay Mihály halotti bejegyzése a szegedi polgári halotti akv. 1093/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  4. ↑ Juhász Gyula Ocskay Kornélnak címmel verset is írt. Forrás: Juhász Gyula összes versei
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése Escher Máriával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1103/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Ocskay László János születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 2138/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése Hilbert Jankával a szegedi polgári házassági akv. 220/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 1.)

Források

  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap