Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Očigrije hatását a mai társadalomra. A Očigrije évek óta érdekelt, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Gazdasági, politikai, kulturális és technológiai jelentőségéből a Očigrije jelentős nyomot hagyott a modern világban. Az elemzés során megvizsgáljuk a Očigrije különböző oldalait, és azt, hogy hogyan alakította a környezetünket. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Očigrije különböző aspektusaira és következményeire a mai társadalomban.
Očigrije | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
kanton | Una-Szanai |
község | Bihács |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 151645 |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2 fő (2013) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 633 m |
Terület | 9,89 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Očigrije (szerbül: Очигрије) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Bihács központjától légvonalban 45, közúton 57 km-re délkeletre, Drvartól 21 km-re északnyugatra, a horvát határ közelében, az Una folyó jobb partján, az „Ochigrijansko brdo” nevű, erdős domb alatt található. A falu másik neve Čelije.[1] A falu Unac és Una összefolyásának bal oldalán található. Rövidebb a határa az Unac mentén, míg az Una mentén hosszabban elnyúlik. Délen az Uvala erdejéig és legelőjéig húzódik, keleten pedig a Zagorje-hegy határolja. Az Una menti rész termékeny talaj, a másik rész sziklás kopár domb. Területén nincs forrás. A falu két részből, Namastirból és Očigrijéből áll, szórvány típusú település.[2]
Lakossága 2013-ban 2 fő, mely teljes egészében szerb etnikumú volt.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 54 | 2 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 0 |
Összesen | 54 | 2 |
1894-ben a boboljusci ortodox plébánia részekén körülbelül egy óra távolságra volt a horvát határtól. 24 házában 183 ortodox lélek lakott.
1995-ig, Jugoszlávia felbomlásáig a település Drvar község része volt.