A mai világban a Mala Peća nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált, amely vitákat és vitákat vált ki különböző területeken. Legyen szó politikai, társadalmi, technológiai vagy kulturális szféráról, a Mala Peća vezető szerepet vállalt, és általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Az évek során a Mala Peća fejlődött, és új dimenziókat öltött, amelyek jelentősen befolyásolták életünket, kommunikációnkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mala Peća különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint jelentőségét a jelenlegi környezetben.
Mala Peća | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
Kanton | Una-Szanai |
Község | Bihács |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 37 |
Népesség | |
Teljes népesség | 511 fő (2013) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 295 m |
Terület | 2,72 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Mala Peća falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Bihácstól légvonalban 12, közúton 16 km-re északnyugatra, a horvát határ mellett fekszik. A Toplica völgye és a bihácsi vízválasztó közötti területet számos patak öntözi, amelyek az Unába és a Koranába folynak. A karsztsíkság szélén melegvizű barlangforrások egész sora található melyek vize befolyik a gatai gyógyfürdőbe. Itt ered a Ledeno vrelo vagy Stražanac, a Velika Pećina, amelyen 7 malom működött, a Mala Pećina egy malommal és barlangforrásával és a Kantar. A Peća-patak Zolić Mostnál ömlik a Toplicába. Az a patakhálózat, amely a falut vízzel látja el, nagy nedvességtartalmú üledékes síkságot alkot, buja rétekkel.[1]
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
---|---|---|
Szerb | 1 | 0 |
Bosnyák | 484 | 501 |
Horvát | 13 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 10 |
Összesen | 498 | 511 |
Mala Peća az egykori Gata községhez tartozott. 1836-ban Waldstäten báró császári tábornok a közeli Izačićcsal együtt porig égette a települést [3] és sokat szenvedett a boszniai háború idején is.