Napjainkban a Négyzetes piramisszámok olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a társadalomra általánosságban gyakorolt hatásáig a Négyzetes piramisszámok állandó vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt. Relevanciája a technológia területétől a kultúráig terjed, beleértve a gazdaságot és a politikát is. A Négyzetes piramisszámok minden korosztály és különböző szakmai területről érkező emberek figyelmét felkeltette, felébresztette a földrajzi és kulturális határokon túlmutató érdeklődést. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Négyzetes piramisszámok életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását, és átfogó elemzést kínálunk, amely különböző szempontokat és megközelítéseket fog felölelni.
Piramisszámnak vagy négyzetes piramisszámnak (vagy n-edik piramisszámnak) nevezzük az első n darab pozitív egész szám négyzetösszegét, más szóval az első n négyzetszám összegét.
Az elnevezést a fogalom geometriai jelentése motiválja, mert pontosan piramisszám számosságú gömbből lehet olyan piramist építeni, melynek alapja méretű négyzet.
Az n-edik piramisszám formális definíciója a következő:
amely a tömörebben is kifejezhető a Σ szimbólummal:
Nem csak összegként, hanem zárt alakban is kifejezhető:
A piramisszámok kapcsolatban állnak a binomiális együtthatókkal is a következőképpen:
Az 1-en kívül csak egy olyan szám van, amely egyben piramisszám és négyzetszám is, és ez a szám a 4900, amely a 70. négyzetszám és a 24. piramisszám. Ezt a tényt G. N. Watsonnak sikerült belátnia 1918-ban.
A négyzetes piramisszámok generátorfüggvénye:[1]
Az első néhány piramisszám a következő:
1, 5, 14, 30, 55, 91, 140, 204, 285, 385, 506, 650, 819, … (A000330 sorozat az OEIS-ben)