Nobélium

Ebben a cikkben a Nobélium-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megvizsgáljuk annak fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. Ennek mentén elemezzük a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását és hatását, valamint időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nobélium körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes látásmódot kínáljunk a témában. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig ez a cikk több oldalról közelíti meg a Nobélium-et, átfogó és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára. Kétségtelen, hogy ez egy lenyűgöző téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni.

102 mendeléviumnobéliumlaurencium
Yb

No

(Upb)
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                             
   
102
No
Általános
Név, vegyjel, rendszám nobélium, No, 102
Latin megnevezés nobelium
Elemi sorozat aktinoidák
Csoport, periódus, mező ?, 7, f
Megjelenés ismeretlen, vsz. ezüstös
fehér vagy fémes szürke
Atomtömeg (259)  g/mol
Elektronszerkezet [Rn] 5f14 7s²
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 32, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 1100 K
(827 °C, 1521 °F)
Atomi tulajdonságok
Elektronegativitás 1,3 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 642 kJ/mol
Egyebek
CAS-szám 10028-14-5
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A nobélium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
253No mest. 1,7 m α 8,440 249Fm
ε 3,200 253Md
255No mest. 3,1 m α 8,445 251Fm
ε 2,012 255Md
259No mest. 58 m α 7,910 255Fm
ε 0,500 259Md
SF - -
Hivatkozások
Commons:Category:Nobelium
A Wikimédia Commons tartalmaz Nobélium témájú médiaállományokat.

A nobélium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele No, rendszáma 102. Ezt a mesterséges fémet a svéd Alfred Nobel vegyészről nevezték el, ő alapította a Nobel-díjat. A nobéliumot 1963-ban fedezte fel egy kaliforniai kutatócsoport. A csoport három tagja: Albert Ghiorso, Torbjorn Sikkeland és John R. Walton. Részecskegyorsítóban felgyorsított szénatomokkal kűriumatomokat bombáztak, ezáltal nobéliumatomok keletkeztek, amelyek perceken belül el is bomlottak.