Neményi Lili

Ma a Neményi Lili alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Hatása akkora, hogy átlépte a határokat és a kultúrákat, és elképzelhetetlen módon befolyásolta életünket. A kezdetektől napjainkig a Neményi Lili tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Neményi Lili jelentőségét a különböző területeken, elemezve relevanciáját a jelenlegi világban és a jövőre való kivetítését. A kezdetektől a mai hatásig a Neményi Lili előtte és utána is megjelölte azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz.

Neményi Lili
Született1902. november 28.[1]
Igló
Elhunyt1988. július 14. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHorváth Árpád (1933–1943)
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (22/1-1-72)
A Wikimédia Commons tartalmaz Neményi Lili témájú médiaállományokat.
Neményi Lili emléktáblája a VII. kerület Károly körút 13-15. szám alatt
Neményi Lili sírja a Farkasréti temetőben

Neményi Lili (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.) magyar opera-énekesnő (szoprán), színésznő, érdemes és kiváló művész, Horváth Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató felesége, Szabó Ernő (1900–1966) színművész féltestvére.[3]

Élete

Polgár Ilonka és Neményi László gyermekeként született. Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.

Zenei tanulmányait Hoór Tempis Erzsébet, Kelen Hugó valamint Hetényi Kálmán irányításával végezte el. Iskoláival egy időben megtanult zongorázni – később maga tanulta énekes szerepeit, saját zongorakíséretével. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban vizsgázott, 1917-ben, hogy megkaphassa működési engedélyét. Öt évet töltött Kolozsvárott, Janovics Jenő társulatánál, ez volt a „főiskolája”. A következő években többek között Szegeden, Miskolcon, Nagyváradon, Kassán, Debrecenben, Budapesten, Egerben, Békéscsabán, Gyulán, Hódmezővásárhelyen lépett fel.

1928-ban a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Színházban kapott szerepeket. 1922–1931 között törzshelye újra Kolozsvár lett, innen indult vendégszereplésre más városokba. 1930-ban Miskolcon játszott. A torockói menyasszony főszerepét is alakitotta, amikor (1931-ben) férje – Indig Ottó – színdarabját Kolozsváron és több erdélyi városban előadták. 1932–33-ban a Royal Orpheumban szerepelt. 1933-ban házasságot kötött Horváth Árpáddal. 1933–34-ben ismét Miskolcon lépett színpadra. 1937-ben Mozart Szöktetés a szerájból Blondéja, majd a császárné a Háry Jánosban. A Székelyfonó első vidéki színrevitelében a lányt énekelte.

1939-ben egy Rádió-beli A víg özvegy-egyveleg élő adása után meghívták próbát énekelni a Magyar Királyi Operaházba, s megbízták több szerep betanulásával. 1940–1945 között könnyű sanzonokat énekelt Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Szép Ernő és Gábor Andor verseire. 1946–1970 között a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Emellett főszerepeket vállalt operettekben is. Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Kína, Lengyelország, Mongólia, Nagy-Britannia, NDK, NSZK, Románia, Svájc és az USA nagyvárosaiban is fellépett.

85 éves korában, 1988. július 14-én hunyt el, Budapesten.

Színházi szerepei

  • Susanna (Mozart: Figaro házassága)
  • Rosina (Mozart: Così fan tutte)
  • Pamina (Mozart: Varázsfuvola)
  • Zerlina (Mozart: Don Giovanni)
  • Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból)
  • Margit (Gounod: Faust)
  • Violetta (Verdi: Traviata)
  • Mimi (Puccini: Bohémélet)
  • Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony)
  • Liu (Puccini: Turandot)
  • Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi)
  • Zilia (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Szerény grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11164.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. február 21.)

Források