Nadežda Petrović

Ma a Nadežda Petrović lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó egy olyan témáról, amelyért rajongunk, egy személyről, aki nyomot hagyott a történelemben, vagy egyszerűen egy dátumról, amelyről megemlékezünk, a Nadežda Petrović megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Ebben a cikkben a Nadežda Petrović legrelevánsabb aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenben gyakorolt ​​​​hatásokig. Elmélyedünk árnyalataiban, megvizsgáljuk következményeit, és elgondolkodunk a mai fontosságán. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Nadežda Petrović-en keresztül!

Nadežda Petrović
Született1873. október 12.
Čačak
Elhunyt1915. április 3. (41 évesen)[1][2][3][4]
Valjevo[5]
Állampolgársága
  • Szerb Fejedelemség
  • szerb
Foglalkozása
  • műkritikus
  • festőművész
  • képzőművész
KitüntetéseiMedal for Bravery
Halál okatífusz
SírhelyeBelgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadežda Petrović témájú médiaállományokat.

Nadežda Petrović (magyar átírással Nadezsda Petrovity, cirill betűkkel Надежда Петровић) Čačak, 1873. október 12. – Valjevo, 1915. április 3.) szerb festőnő, Szerbia leghíresebb fauvista festője volt.

Életút

1873-ban született Čačak városában, a Szerb Királyság területén. Művészeti tanulmányait Münchenben folytatta, de festői pályafutása alatt szinte mindvégig Szerbiában élt.

A család 1884-ben költözött Belgrádba, ahol az öccse Rastko született 1889-ben. A női iskolát 1891-ben Belgrádban végezte el. A következő évben Đorđe Krstić műtermében rajzvizsgát tett. 1896/97-es tanévben a Kirila Kutlika iskolába járt. 1898-tól Münchenben tanult Anton Ažbe műtermében.

1900-ban már önálló kiállítása volt Belgrádban. 1901-ben Julius Exter műhelyében kezdett el dolgozni Münchenben.

1904-től az első jugoszláv művelődési kiállítás munkatársa lett. Alapító tagja a Lado és a Jugoszláv kolónia kiállításnak.

1912-ig számtalan kiállításon vett részt: Lade kiállítás, Jugoszláv kolonia kiállítás, Szerb Művelődési Egyesület, Második ljubljanai önálló kiállítás. Ebben az évben Belgrádban megnyílt a festőiskola. Az Első Balkán-háborúban nővérként vett részt. 1915-ben Valjevóban halt meg tífuszban.

Képei

Irodalom

  • Stanislav Živković, Nadežda Petrović (1873-1915), ZLUMS, Újvidék 1966.
  • Miodrag B. Protić, Srpsko slikarstvo XX veka, knjiga I, Nolit, Belgrád 1970.
  • Lazar Trifunović, Srpsko slikarstvo 1900-1950, Belgrád 1973.
  • Katarina Ambrozić, Nadežda Petrović 1873-1915, Belgrád 1978.
  • K. Ambrozic, Nadežda Petrović (1873-1915), Bayerische Staatsgemuldesammlungen/Neue Pinakothek, München 1985.
  • Katalog stalne postavke sa vodičem kroz zbirke, Umetnička galerija "Nadežda Petrović", Čačak 1995.
  • Nadežda Petrović 1873-1915, PUT ČASTI I SLAVE, katalog, Belgrád 1998.

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Jure Mikuž (2017. december 13.). „Petrović, Nadežda”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T066799. 
  4. ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk