A mai világban a Műholdfelvétel egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Műholdfelvétel minden korosztály és szakma számára érdekes téma lett. Megalakulása óta a Műholdfelvétel szenvedélyes vitákat váltott ki, és intenzív tanulmányok és kutatások tárgya. Kétségtelen, hogy a Műholdfelvétel egy sokrétű téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és érdemes mélyrehatóan megvizsgálni, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését a mai világban.
A műholdfelvétel műholdakról készített fotó, amely a Földet vagy az egyéb égitesteket ábrázolja. A műholdképeknek sokféle alkalmazási területe van, többek között a térképészet, a mezőgazdaság, a geológia, az erdészet, a vidékfejlesztés és a hírszerzés.
A Földet ábrázoló első műholdfelvétel 1960. április 1-jén készült a Tiros-1 meteorológiai műholdról. A Hold túlsó felét először a Luna–3 szovjet űrszonda fotózta le 1959. október 6-án. Az Amerikai Egyesült Államok 1972-ben indította el a Landsat-programot, amely a Föld teljes feltérképezését tűzte ki célul.
A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek, egy részük a látható tartományba esik. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni radar technikával.
A műholdfelvételek felbontása, részletessége nagyon változó. A teljes Földről elkészült az 1 km felbontású kép. Kisebb területekről viszont akár 10 cm élességű adatok is nyerhetők.