Merényi Ferenc

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Merényi Ferenc-et, egy olyan témát, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A Merényi Ferenc évek óta az érdeklődés és a kutatás tárgya, hatása a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a művészetekig számos területen megmutatkozik. Ahogy elmerülünk a Merényi Ferenc világában, új ötletekkel, izgalmas felfedezésekkel és lenyűgöző perspektívákkal találkozunk, amelyek minden bizonnyal mélyebb megértést és elismerést hagynak bennünk a téma iránt. Csatlakozzon hozzánk a Merényi Ferenc lenyűgöző felfedezéséhez, és fedezzük fel együtt mindazt, amit kínál nekünk.

Merényi Ferenc
SzületettMessinger Ferenc
1923. február 25.
Budapest
Elhunyt2006. október 5. (83 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
A Magyar Tudományos Akadémia római Magyar Történeti Intézetének igazgatója
Hivatali idő
1959 – 1965
Elődnem volt
UtódBenedetti Tibor
A Magyar Tudományos Akadémia római Magyar Történeti Intézetének igazgatója
Hivatali idő
1977 – 1983
ElődKis Aladár
UtódDósai István
A Szépművészeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1984 – 1991
ElődGaras Klára
UtódMojzer Miklós

Merényi Ferenc, születési nevén Messinger Ferenc (Budapest, 1923. február 25. – Budapest, 2006. október 5.) magyar építészettörténész, építészeti szakíró, egyetemi tanár, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1984 és 1991 között.

Élete

Merényi (Messinger) Jenő (1897–1970) műszerész és Teichner Mária (1900–1985) fiaként született.[2] Középiskolai tanulmányait 1933 és 1941 között az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte.[3] A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti tanszékén oktatott, majd a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 1984-ben nevezték ki a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává. Hét éven keresztül, 1991-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Jelentős szerepet játszott számos szakmai testület és szervezet munkájában is (MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága, Magyar Építőművészek Szövetsége, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság. Alapító tagja volt a Magyar Urbanisztikai bizottságnak).[4]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Könyvei, önálló kiadványai

  • Bevezetés az építészetbe: az Állami Műszaki Főiskola 1. éves építészmérnök hallgatói részére, Major Máté az 1948/49 tanévben ... tartott előadásainak jegyzete alapján összeállította Merényi Ferenc.
  • A magyar építészet története: az imperializmus korszakának építészete Magyarországon. Budapest, 1956
  • Romantikus és eklektikus építészet. Budapest, 1959
  • A magyar építészet 1867–1967. Budapest, 1969
  • Magyar műemlékek. A Magyar Építészeti Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében 1970. június. Budapest, 1970
  • A modern építészet beilleszkedése a történelmi környezetbe Magyarországon. Harmadik közgyűlés és kollokvium Budapest, 1972. június 25-30. Budapest, 1972
  • Magyar építészet 1867–1945. Budapest, 2000. (Déry Attilával közösen)
  • Európai építészet 1750–1918. Budapest, 2004. (Déry Attilával közösen)

Fejezeteket írt az alábbi műbe:

  • Magyar építészet 1945–70. Budapest, 1970

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az újpesti polgári házassági akv. 589/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  3. ↑ Iskolai értesítők, Újpest - Állami Könyves Kálmán Gimnázium, 1933/1941
  4. ↑ Örökség, 2006 (10. évfolyam, 11. szám)

Források

Egyéb irodalom

  • Bibliográfia dr. Bonta János, dr. B. Szűcs Margit, dr. Hajnóczi Gyula, dr. Merényi Ferenc és dr. Sódor Alajos szakmai munkásságáról. Budapest, 1992.