Ma a Mata János (rendező) olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Mata János (rendező) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig vita, kutatás és spekuláció tárgya volt. Az évszázados múltra visszatekintő Mata János (rendező) fejlődött, és alkalmazkodott a kulturális és technológiai változásokhoz, és napjainkban is releváns témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mata János (rendező) hatását a mindennapi élet különböző területein és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül elemezzük a Mata János (rendező)-hez kapcsolódó legújabb trendeket és felfedezéseket, átfogó képet adva annak fontosságáról a mai világban.
Mata János | |
Született | 1934. október 23. Debrecen |
Elhunyt | 2017. december 23. (83 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (1953–1957) |
Mata János (Debrecen, 1934. október 23. – 2017. december 23.) magyar tévé- és filmrendező, grafikus.
1953–1957 között a Debreceni Egyetem hallgatója volt. 1957-ben politikai okokból mind az egyetemről, mind Debrecenből kitiltották. 1957–1959 között a Szabad Föld, a Népsport, a Bibliotheca Könyvkiadó karikaturista-illusztrátora volt. 1959-től a Pannónia Filmstúdió munkatársa volt. 1964-től volt animációs- és filmrendező. 1964–1968 között Oroszországban, Grúziában, Észtországban volt ösztöndíjas. 1971-től a Magyar Televízió rendezője.
Riport- és dokumentumfilmeket forgatott, stúdióműsorokat rendezett, az utóbbi időkben grafikával, komputergrafikával és komputeranimációval foglalkozott.
1995-ös nyugdíjazása után is aktív volt, szabadúszóként továbbra is filmeket rendezett, komputeranimációkat, valamint grafikákat készített (Sárga újság, Művészek és technikusok, Rekviem a Római partért). Számítógépen 3D-ben rekonstruálta a Mátyás kori budai várat. Társadalmi munkában a FilmesHáz galériájának művészeti igazgatója volt.