A mai cikkben a Marcus Fronius-ről fogunk beszélni, amely témája az elmúlt években egyre aktuálisabbá vált. A Marcus Fronius sok ember számára érdekes pont lett, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Marcus Fronius-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi és jövőbeli vetületéig. Felfedezzük annak fontosságát az emberek életében, és azt, hogy hogyan állított fel mércét különböző területeken. Kétségtelen, hogy a Marcus Fronius olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és amelyből sokat tanulhatunk.
Marcus Fronius | |
Született | 1659. Brassó |
Elhunyt | 1713. április 14. Brassó |
Foglalkozása | lelkész |
Marcus Fronius (Brassó, 1659. – Brassó, 1713. április 14.) ágostai evangélikus lelkész.
Peter Fronius keresztényfalvi lelkész és Barbara Albelius fia, Simon Albelius unokája. Brassóban, Kézdivásárhelyen, Nagyszeben, majd ismét Brassóban tanult. 1680-ban a wittenbergi egyetemre ment; hat év alatt meglátogatta Lipcsét, Helmstadtot, Jenát és Erfurtot is. 1680-ban atyjának halálhírére visszatért hazájába és átvette három árva öccsének nevelését. 1690-ben lektor volt Brassóban, a tentervet Comenius elvei alapján dolgozta ki. 1691-től Brassóban, 1696-tól Höltövényben, 1701-ben pedig Barcarozsnyón volt lelkész, 1703. november 22-én városi lelkésznek választották Brassóban. Szokásba hozta az egyházlátogatásokat, amelyek addig el voltak hanyagolva, valamint a vasárnap délutáni prédikációt és a gyermekek hitoktatását és katekizációját. Höltövényben a brassói fiatal teológusokkal vitatkozásokat tartott, ugyanott a brassói tanulókat, akik a szünidők alatt szállást vettek, a latin nyelvben oktatta. Jelen volt mint küldött három superintendens választásánál és hat évig mint barcasági dékán működött. Jó zenész és költő volt, rendkivüli ügyességgel bírt a rajzolásban és a latin nyelvben.
Kézirati munkái közül Trausch 26 darabot sorol föl címük szerint, amelyek azonban, már 1868-ban elvesztek; többnyire egyházi beszédek, katechetikai, természettani, matematikai és más tudományos munkák. A Peter Clos-féle Geistreiches Kronstädtisches Gesangbuchban (Brassó, 1751. sat. kiadás) a 631. és 772. ének Froniusé, az utóbbi az ő latin eredetijének fordítása.