Magyaltölgy

Ma ebben a cikkben a Magyaltölgy lenyűgöző világát fedezzük fel. A Magyaltölgy eredetétől a mai hatásig számos területen érdekes és vita tárgya volt. Az évek során a Magyaltölgy döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva az emberek elméjében és szívében. Ebben a cikkben elmélyülünk a Magyaltölgy részleteiben és összetettségében, megvizsgálva annak fontosságát, következményeit és időbeli fejlődését. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Magyaltölgy-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.

Magyaltölgy
Spanyolország, Navarra, Mendaza mellett
Spanyolország, Navarra, Mendaza mellett
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Tölgy (Quercus)
Faj: Q. ilex
Tudományos név
Quercus ilex
L.
Szinonimák
  • Quercus borealis
  • Quercus rotundifolia
Alfajok
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magyaltölgy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaltölgy témájú médiaállományokat és Magyaltölgy témájú kategóriát.

Porzós virágzata
Makkjai
Quercus ilex

A magyaltölgy (Quercus ilex) a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa.

Előfordulása

Az egyetlen olyan tölgyfaj, amely Dél-Európától az Atlanti-óceán partvidékén egészen Bretagne-ig megél. A Rhône folyó mentén a Földközi-tenger partjától fölkapaszkodik a Saône torkolatvidékéig, és két nagy folton Észak-Afrika mediterrán éghajlatú területein is megtalálhatjuk. A tengerpartoktól eltávolodva díszkertek különlegességévé válik.

Szabadon nő Nagy-Britannia délnyugati részén is, de ez nem természetes élőhelye, hanem a parkokból vadult ki. Betelepítették az Atlanti-óceán több szigetére is.

Jellemzése

Ez a széles koronájú, ernyősödő fa akár 25 m magasra is megnőhet. Sötét szürkésbarna kérge finoman repedezett.

Örökzöld levelei a magyalhoz hasonlóan hamar keménnyé, sötétzölddé válnak. A levelek a Mediterráneumban többnyire fogazottak, kiegyenlítettebb, nedvesebb éghajlaton hosszúkásak, tojásdad-oválisak, 7–8 cm hosszúak és 4–5 cm szélesek. A lombfakadáskor fehéren szőrös levelek kissé szúrósak, felfelé keskenyednek. A szélük ép, a fonákuk fényes. Legfeljebb a tősarjak levelei lehetnek karéjosak.

Sárgászöld porzós barkái lecsüngenek.

A tojásdad alakú, 2–3 cm-es makkok félig vagy kétharmadukig kiállnak a szürkén pelyhes kupacsból.

Életmódja

Magyarországon is megél, de nálunk csak kis termetű, bokros örökzöld. Szárazságtűrő, fényigényes. Mészkedvelő, de egyébként a talajokra nem érzékeny. Fagyérzékeny, ezért a Kárpát-medencében csak a kimondottan jó mikroklímájú, széltől védett helyeken marad meg.

Makkjai még a virágzás évében beérnek.

Felhasználása

Ehető termését Dél-Európában az emberek is rendszeresen fogyasztották, illetve fogyasztják.

Források