Magkémia

Ebben a cikkben a Magkémia az elemzés központi tengelyévé válik, amely feltárja hatását a mindennapi élet különböző területein. A mai társadalomra gyakorolt ​​hatásától az olyan konkrét területeken való relevanciájáig, mint az oktatás, a politika, a gazdaság vagy a kultúra, igyekszünk feltárni a Magkémia által felölelt különféle szempontokat. Részletes elemzéssel és kritikai perspektívával kívánja az olvasó számára széles és sokrétű látásmódot kínálni a Magkémia-ről, kiemelve annak pozitív aspektusait, valamint kihívásait és ellentmondásait. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Magkémia-ről folyó vitához és tudáshoz, teret nyitva az elmélkedésnek és az eszmecserének.

A magkémia (nukleáris kémia) a kémiának az az ága, amely az atommagokat és a magreakciókat kémiai módszerekkel vizsgálja.[1]

A radioaktivitás felfedezését (1896) követően hamarosan kialakult a radiokémia kifejezés, ezzel a címmel 1910-ben már könyv jelent meg.[2] Ez a terület akkor a radioaktív anyagokkal végzett kémiai műveleteket és a radioaktivitás alap és alkalmazott kémiai felhasználását fedte le. A magkémia valamivel később alakult ki, maga a kifejezés csak az 1930-as években terjedt el (az atommag létezését 1911-ben ismerte fel Rutherford). Ekkorra már ismert volt a mesterséges elemátalakítás (transzmutáció) és a mesterséges radioaktivitás jelensége is, és a kémikusok egyre nagyobb szerepet vállaltak az atommagok előállításának, tulajdonságainak és reakcióinak vizsgálatában.

Hivatkozások

  1. nuclear chemistry, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
  2. Cameron, A. T.. Radiochemistry. J. M. Dent & Sons (1910) 

Források

szerk.: A. Vértes, S. Nagy, Z. Klencsár: History of Nuclear and Radiochemistry, Handbook of Nuclear Chemistry Volume 1. Kluwer Academic Publishers, 1. o. (2003). ISBN 1-4020-1313-2