Ebben a cikkben elmélyülünk a Magreakció lenyűgöző világában, és felfedezzük annak számos oldalát. A társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges jövőbeli következményekig a Magreakció felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Kimerítő és megfontolt elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a releváns és egyben oly rejtélyes témát. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és gondolkodás útján, ahol megfejtjük azokat a titkokat és csodákat, amelyeket a Magreakció kínál nekünk.
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk. Elméletileg több atommag is ütközhet, viszont ezek az események rendkívül ritkák. Három típusa van: maghasadás, magfúzió, és radioaktív bomlás.
Bármely magreakciót egy (a kémiai egyenlethez hasonló) egyenlet segítségével tudjuk fölírni:
ahol a a bombázó részecske és b repül ki a magból.
Ezt rövidítve a szakirodalomban így szokták írni: . A rendszámokat (Z, Z') ugyanis meghatározza az elem vegyjele, úgyhogy az csupán tájékoztató adat.
Például vehetjük a neutron fölfedezésekor használt reakciót:
A magreakció lehet exergonikus vagy endergonikus. Ha a bemenő tömegek összege nagyobb a reakciótermékek össztömegénél, akkor exoterm, ha kisebb, akkor endoterm reakcióról beszélünk. Az endergonikus reakciók is végbemehetnek, ha a reaktánsok kinetikus energiája kiegyenlíti a tömeghiányt.
A reakcióból származó energia három módon jelentkezik:
A magreakció két módon mehet végbe: