Exoterm reakció
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Exoterm reakció-et, egy olyan témát, amely felkeltette a különböző hátterű és érdeklődésű emberek figyelmét. A teljes és felvilágosító jövőkép nyújtása érdekében a Exoterm reakció-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, az eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk annak relevanciáját különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ugyanígy megszólalunk a terület szakértőinek és főszereplőinek, akiknek tapasztalatai és ismeretei gazdagítják a Exoterm reakció és mai jelentésének megértését.
A termokémiában exoterm reakciónak nevezzük a hőfelszabadulással járó kémiai reakciókat. Az exoterm reakció az exergonikus reakciónak egy speciális típusa, azaz itt a felszabaduló energia hőenergia.
A szó a görög ekszó (έξω = kinn) és thermosz (θερμός = meleg) összetételéből származik.[1]
Az exoterm reakciók során hőleadás történik, és ezáltal a környezet felmelegszik. A hőenergia tehát a rendszerből a környezet felé áramlik. A rendszer belső energiájának egy része hővé alakul. A felszabadult hőmennyiséget feltüntethetjük pozitív előjellel a reakciótermékek között: Q>0 . A hőleadás során a rendszer egy alacsonyabb, stabilabb energiaállapotba kerül, tehát az entalpiaváltozás: ΔH<0.
Exoterm reakció például a legtöbb égés (oxidáció).
- Például az alkánok égése:
- (ΔH < 0)[2]
A reakció során képződő hőt negatív előjellel kell jelölni, mivel a rendszer energiát veszít.
Az ezzel ellentétes folyamat az endoterm reakció.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 45. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ http://kation.elte.hu/idiproject/2002/energy/hungarian/exoterm.htm
