Manapság a Macskássy Gyula olyan téma, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Macskássy Gyula példátlan jelentőségűvé vált a modern társadalomban. A Macskássy Gyula eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig egyre nagyobb érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól és a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Macskássy Gyula különböző aspektusait, időbeli alakulását és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Macskássy Gyula | |
Született | 1912. február 4.[1][2][3] Budapest |
Elhunyt | 1971. október 29. (59 évesen)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Macskássy Katalin |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1961) |
Sírhelye | Farkasréti temető (601-1026)[4][5] |
Macskássy Gyula (Budapest, 1912. február 4. – Budapest, 1971. október 29.) Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező. A magyar rajzfilm „atyja”.
Testvére Macskássy János grafikus, festőművész. Bortnyik Sándornál tanult. Kezdetben reklámgrafikusként dolgozott. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. 1945–1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nél (MAFIRT), ill. a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Miután 1950-ben megindult a rajzfilmgyártás, az elsők között készített nagy sikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte. Különleges animációs világáról – A kiskakas kutyakötelessége címen – Féjja Sándor írt tanulmányt.[6]