Lugossy József
Napjainkban a Lugossy József a társadalom különböző területein rendkívül fontos témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig és a kapcsolataink módjáig a Lugossy József releváns témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. A történelem során a Lugossy József viták és elmélkedések forrása volt, és jelentősége az idő múlásával csak nőtt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Lugossy József hatását az élet különböző területeire, és igyekszünk jobban megérteni jelentőségét a mai társadalomban.
| Lugossy József | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujságban | |
| Született | 1812. december 3. Felsőbánya |
| Elhunyt | 1884. március 7. (71 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | nyelvész, orientalista |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lugossy József témájú médiaállományokat. | |
Lugossy József (Felsőbánya, 1812. december 3. – Debrecen, 1884. március 7.) magyar nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
1841-ben néhány hónapig szatmárnémeti pap, majd máramarosszigeti tanár, 1845-től a Debreceni Református Kollégiumban a magyar irodalom tanára és a kollégium könyvtárosa. Részt vett a szabadságharcban, utána néhány hónapig bujdosott, nevelő volt, majd Pesten bibliográfiával foglalkozott. 1851-től 1861-ig ismét a debreceni kollégiumban tanárkodott. 1877-től újból mint rendkívüli tanár szanszkrit nyelvet tanított. Számos nyelvészeti és bibliográfiai értekezése jelent meg. A germán és román nyelveken kívül a héber, arab, perzsa és a tibeti nyelvet is megtanulta.
_nyelv%C3%A9sz_lugossy.jpg)
Akadémiai tagsága
1841-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1858-tól rendes tagja.
Műve
Ő írta az első magyar nyelvű arab nyelvtant (1840 – 41), írt még az ősmagyarok csillagászati ismereteiről.
