A Lombardia kontextusában egyre helyénvalóbbá válik ennek a témakörnek a fontosságával és relevanciájával foglalkozni. A Lombardia hosszú ideje felkeltette a különböző tudományágak képviselőinek figyelmét, szenvedélyes vitákat, sőt vitákat generálva. A kezdetektől napjainkig a Lombardia jelentős hatást gyakorolt a különböző szektorokra, nemcsak az emberek gondolkodását és cselekvését befolyásolta, hanem a politikákat, a gazdaságot és a társadalom egészét is. Ezért elengedhetetlen a Lombardia minden oldalának teljes körű feltárása, hogy megértsük valódi hatókörét és hatását a mai világban.
Lombardia | |||
![]() | |||
A Comói-tó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Rang | Régió | ||
Székhely | Milánó | ||
Megyéi | Bergamo (BG) Brescia (BS) Como (CO) Cremona (CR) Lecco (LC) Lodi (LO) Mantova (MN) Milánó (MI) Monza e Brianza (MZ) Pavia (PV) Sondrio (SO) Varese (VA) | ||
Kormányzó | Attilio Fontana (2018. március 26. – , 2018 Lombard regional election) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 067 494 fő (2019)[1] | ||
Népsűrűség | 406,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23 861 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
![]() | |||
Lombardia régió elhelyezkedése | |||
Lombardia weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lombardia témájú médiaállományokat. |
Lombardia (IPA: , lombardul Lombardìa, Lumbardìa vagy Lumbardéa) Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója. Székhelye Milánó.
Nevét a germán longobárdokról kapta, akik a 6. században foglalták el.
Szomszédai északon Ticino és Graubünden kantonok (Svájc), keleten Trentino-Alto Adige és Veneto, délen Emilia-Romagna, nyugaton pedig Piemont régió.
Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok, keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó, délen a Pó folyó, nyugaton a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó.
Lombardia területe területe 23 861 km², nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Olaszország 20 régiója között, Szicília, Piemont és Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m) Svájc határán, az Adamello (3554 m) és az Ortles-Cevedale (3899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része (Lombardia több mint 47%-a) síkság, és a Pó-síkságnak (Pianura Padana) a központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1724 m).
Alpok
A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Splügen-hágó (passo dello Spluga) 2118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében.
Előalpok
A lombardiai Előalpok (Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiorétól a Garda-tóig (lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet, de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne (2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
Pó-síkság
A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), amely vizekben gazdag.
Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan, a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio (196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.
A régió legnagyobb csatornái: a Naviglio Grande és a Naviglio della Martesana, melyek a Ticino folyót és az Addát Milánóval kötik össze, illetve a Canale Villoresi, amely a két folyó közt létesít összeköttetést.
Folyó | Hosszúság (km) | Közepes vízhozam (m³/s) | Vízgyűjtő terület (km²) |
---|---|---|---|
Pó | 652 (csak Lombardia) | 1540 | 71 000 |
Adda | 313 | 187 | 7979 |
Oglio | 280 | 137 | 6649 |
Ticino | 248 (Lombardia: 110 km) | 350 | 7228 |
Chiese | 160 (részben Trentino-Alto Adige) | 36 | 960 |
Agogna | 140 (részben Piemont) | 6 | 995 |
Olona | 131 | 14 | 1038 |
Lambro | 130 | 12 | 1350 |
Serio | 124 | 23 | 1256 |
Mella | 96 | 11 | 1036 |
Terdoppio | 86 (részben Piemont) | 3,7 | 515 |
Mincio | 75 ( részben Veneto) | 60 | 2859 (a Sacrával együtt) |
Brembo | 74 | 30 | 935 |
Staffora | 58 | 4,5 | 337,5 |
Seveso | 55 | 1,8 | 930 |
Cherio | 32 | 1,5 | 161 |
Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak–déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó (lago di Varese), a Varesotto dombjai között.
Az i. e. 3. században a mai régió a Római Birodalomhoz tartozott. A birodalom hanyatlása utáni időszakban a germán népek törtek be, a területet 568-ban északról, a Kárpát-medencéből az avarok elől menekülő, új hazát kereső longobárd törzsek foglalták el. Ők 774-ig uralkodtak e területek felett, amikor a Frank Birodalom megsemmisítette a longobárdok birodalmát. A Német-római Birodalom idején néhány város jelentős szerephez jutott, részben saját hercegségeket alakítottak ki, mint például a régió mai területét szinte teljesen lefedő Milánói Hercegség. Ezek aztán a 15-18. században Velence, Spanyolország, a Habsburg Birodalom és Franciaország uralma alá kerültek. 1815-ben a bécsi kongresszus döntése alapján Lombardia és Veneto közös királyság lett, az Osztrák Császárság részeként. 1859-ben az szárd–francia–osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség következtében a lombard régió előbb Franciaország, aztán a Szárd–Piemonti Királyság birtokává vált.
Lombardiában már a Risorgimento megvalósítása óta jelen vannak törekvések az Olaszországtól való elszakadásra.[2] Jóllehet a helyi nemzeti mozgalmak főleg a Habsburgok elleni harcokban együttműködtek az olasz mozgalmakkal, de a lombardok többsége nem értett egyet azzal, hogy teljesen betagolódjon Olaszországba, s inkább autonómiát szerettek volna maguknak az Olasz Királyságon belül is.[3] A 19. század végén a lombard szeparatizmus rengeteg sztrájk és több kisebb felkelés formájában nyilvánult meg. A Mussolini-rezsim igyekezett elnyomni a mozgalmakat, de felszámolni nem tudta őket. A második világháború után számos autonomista és elszakadási szervezet alakult Lombardiában, maga Matteo Salvini is egy időben a lombard függetlenség támogatói közé tartozott.[4] A 21. században a Pro Lombardia Indipendenza párt tett szert stabil szervezettségre. Egy 2017-es népszavazás eredményét követően a tartományt vezető politikusok tárgyalásokba kezdtek az olasz kormánnyal egy Lombardiának nyújtandó széleskörű autonómia lehetőségeiről.[5]
Lakossága 9 749 593 fő (2012), s ezzel Olaszország legnépesebb régiója.
# | Város | Népesség (fő, 2024) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
Megye |
---|---|---|---|---|---|
1. | Milánó | 1 373 583 | 181,76 | 7496,43 | Milánó metropolisz |
2. | Brescia | 199 004 | 90,34 | 2176,58 | Brescia |
3. | Monza | 123 247 | 33,09 | 3686,46 | Monza-Brianza |
4. | Bergamo | 120 530 | 40,16 | 2983,14 | Bergamo |
5. | Como | 83 750 | 37,12 | 2235,24 | Como |
6. | Busto Arsizio | 83 556 | 30,66 | 2711,84 | Varese |
7. | Varese | 78 950 | 54,84 | 1427,81 | Varese |
8. | Sesto San Giovanni | 78 414 | 11,70 | 6718,29 | Milánó metropolisz |
9. | Cinisello Balsamo | 74 972 | 12,72 | 5876,30 | Milánó metropolisz |
10. | Pavia | 71 371 | 63,24 | 1120,81 | Pavia |
11. | Cremona | 71 246 | 70,49 | 995,67 | Cremona |
12. | Vigevano | 62 669 | 81,37 | 761,45 | Pavia |
Lombardia a világ legnagyobb eklézsiáját alkotja, a 20. században két lombardiai pápa is állt a katolikus egyház élén: XXIII. János és VI. Pál.
A parókiák száma 3067. Ezek 10 püspökséghez tartoznak:
Voghera környéke a Tortonai püspökség (Diocesi di Tortona) területéhez tartozik, amely azonban Liguria régióban helyezkedik el.
Lombardia 2015 óta 11 megyéből (provincia) és egy metropoliszból (città metropolitana) áll.
Név | Olasz név | Autó- jelzés |
Székhely | Népesség (fő, 2007.08.31.) |
Terület (km²) |
Községek száma |
---|---|---|---|---|---|---|
Bergamo megye | Provincia di Bergamo | BG | Bergamo | 1 053 694 | 2723 | 243 |
Brescia megye | Provincia di Brescia | BS | Brescia | 1 205 495 | 4783 | 205 |
Como megye | Provincia di Como | CO | Como | 576 153 | 1288 | 147 |
Cremona megye | Provincia di Cremona | CR | Cremona | 354 062 | 1772 | 113 |
Lecco megye | Provincia di Lecco | LC | Lecco | 329 880 | 816 | 84 |
Lodi megye | Provincia di Lodi | LO | Lodi | 220 530 | 782 | 60 |
Mantova megye | Provincia di Mantova | MN | Mantova | 400 916 | 2339 | 64 |
Milánó metropolisz | Città metropolitana di Milano | MI | Milánó | 3 045 822 | 1578 | 133 |
Monza e Brianza megye | Provincia di Monza e della Brianza | MB | Monza | 834 577 | 405,82 | 55 |
Pavia megye | Provincia di Pavia | PV | Pavia | 526 633 | 2965 | 185 |
Sondrio megye | Provincia di Sondrio | SO | Sondrio | 180 949 | 3212 | 77 |
Varese megye | Provincia di Varese | VA | Varese | 860 080 | 1199 | 136 |
Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.
Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.
Milánó egyike a világ legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjainak: 2004-ben 241,2 milliárd euró volt a bruttó össztermelése ezzel a negyedik helyet foglalta el az európai nagyvárosok közötti rangsorolásban. A városban székel az Olasz Tőzsde (Borsa Italiana: S&P/MIB) valamint számos nagyvállalat: Alfa Romeo, Pirelli, Banca Popolare di Milano, Fastweb, Impregilo, Luxottica, Mediaset, Mediobanca, Arnoldo Mondadori Editore, Prysmian, Saipem, UniCredit stb.
Az európai pénzpiacon fontos szerepet töltenek be a milánói bankok. Az úgynevezett lombard hitel (kézizáloghitel) elsőként Milánóban honosodott meg.
A város számos divatháznak ad otthont, ezzel Milánó a világ egyik divatközpontjának számít: Armani, CoSTUME NATIONAL, Dolce & Gabbana, Etro, Fiorucci, Geox, La Rinascente, Luxottica, Missoni, Prada, Luciano Soprani, Versace, Ermenegildo Zegna. A divat közel 3%-át adja a város gazdaságának. A milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone.
Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:
Egyetemek a régióban: