Laktóz

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

A laktóz vagy más néven tejcukor egy diszacharid. A név a tej latin nevéből (lac, lactis) és az '-óz' cukor-végződésből tevődik össze. Az emlősök tejének cukorkomponense a tej szárazanyag-tartalmának kb. 4–7%-át teszi ki. Leginkább tejsavóból vonható ki gazdaságosan. Édes íze van, édesítőereje 68%-a a közönséges cukorénak.

Fizikai és kémiai tulajdonságok

Fehér, szagtalan, enyhén édes ízű, kristályos anyag vagy por. Redukáló hatású vegyület. Vízben nagyon jól, etanolban csekély mértékben oldódik. Dietil-éterben és kloroformban oldhatatlan. Az α- és β-izomer kémiai tulajdonságai megegyezőek, csak fizikai tulajdonságaikban térnek el egymástól, pl. a β-laktóz oldékonyabb, mint az α-laktóz.

Molekulaszerkezet

A molekulában egy galaktóz- és egy glükózmolekula kapcsolódik egymáshoz 1'–4' glikozidos kötéssel. A glükóz lehet α-piranóz vagy β-piranóz formában, míg a galaktóz csak a β-piranóz formában szerepelhet. Ebből kifolyólag az α-laktóz és β-laktóz elnevezés csak a glükopiranóz-gyűrű anomer változataira utal. A gyűrű felnyílása miatt redukáló diszacharid. A belekben található laktáz nevű enzim hidrolizálja, monoszacharidokra bontja. A tej megsavanyodását az okozza, hogy a benne található laktózt baktériumok tejsavvá alakítják. A tej alkoholosan is erjeszthető, ekkor kumisz keletkezik belőle. A laktóz a cellobióztól csak a galaktóz 4-es szénatomjának konfigurációjában tér el.

A laktóz különböző formái és ábrázolásmódjai
Mills-projekció Haworth-projekció

α-laktóz
α-laktóz

β-laktóz
β-laktóz

Előfordulás

Megtalálható az emlősök tejében, az Achras sapota gyümölcsében, és még néhány növényben.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm Archiválva 2007. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ a b c d e f g h A laktóz vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 12. (JavaScript szükséges) (angolul)
  3. ↑ a b c d e f g h William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th edition, Boca Raton: CRC Press, 3-336. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
  4. ↑ a b c d e f g h Peter M. Collins. Dictionary of Carbohydrates, 2nd edition, Boca Raton: Chapman & Hall/CRC, 677. o. (2006). ISBN 978-0-8493-3829-8 
  5. ↑ a b Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna. Tej és tejtermékek a táplálkozásban. Mezőgazda kiadó (2002). ISBN 978-9-6393-5868-3 
A szénhidrátok típusai
Általános
Geometria
Méret
Triózok
Tetrózok
Pentózok
Hexózok
Heptózok
Diszacharidok
Oligoszacharidok
Poliszacharidok
Glükózaminoglikánok
Aminoglikozidok
Nemzetközi katalógusok