Lászó

A mai világban a Lászó létfontosságú szerepet kapott a _var2 birodalmában. Következményei és következményei túlmutatnak azon, amit el tudtunk képzelni, befolyásolja a _var3-at, és jelentős hatást gyakorol a _var4-re. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Lászó jelentőségét a mai társadalomban, elemezzük különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan alakította át a _var5 módját. A _var6-tól a _var7-ig a Lászó állandó érdeklődés témája volt, és relevanciája semmi jelét nem mutatja a csökkenésnek.

Lászó (Lascov)
Lászó zászlaja
Lászó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1370
PolgármesterVladimír Kostár
Irányítószám086 45
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség583 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület5,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″49.156944°N 21.475000°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″49.156944°N 21.475000°E
Lászó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lászó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lászó (szlovákul: Lascov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

Girálttól 6 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán fekszik.

Története

A falut 1370-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LASZCZO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nyérjesnek szomszédságában, Tapoly vize mellett, határja rész szerént hegyes, de réttye termő, legelője, fája is vagyon.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lasztozo, tót falu, Sáros vmegyében, Nyirjes fil. a Tapoly mellett: 82 kath., 52 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 234, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 519 lakosából 502 szlovák és 15 cigány volt.

2011-ben 543 lakosából 531 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1940-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!