Kút (Irak)
Napjainkban a Kút (Irak) olyan téma, amely egyre aktuálisabbá vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kút (Irak) az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Kút (Irak) jelentős nyomot hagyott a minket körülvevő világgal való kapcsolatunkban. Ebben a cikkben a Kút (Irak)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a mentális egészségre gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Kút (Irak) hogyan fejlődött az idők során, és hogyan érintette a világ különböző közösségeit és kultúráit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Kút (Irak) jelentőségét és következményeit a modern társadalomban.
| Kút (الكوت) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Kormányzóság | Vászit |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 377 600 fő (2015)[1] |
| Tszf. magasság | 21 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 32° 30′ 53″, k. h. 45° 49′ 08″32.514722°N 45.818889°EKoordináták: é. sz. 32° 30′ 53″, k. h. 45° 49′ 08″32.514722°N 45.818889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kút témájú médiaállományokat. | |
Kút, al-Kút (arabul: الكوت, Kut el Amara) város Kelet-Irakban, a Tigris (folyó) bal partján, Bagdadtól délkeletre fekvő város. Népessége a 2008. évi becslések szerint mintegy 285 413 fő, 2018-as becslés szerint 389 400 fő.
Története
Kút a Tigris folyó partján fekvő város. Itt ágazik ki a folyótól dél felé a Satt-al-Gharraf. A keleti parton egykor Madaraja városa állt, melyet az arab történetírók szerint perzsák laktak még a IX. században is, és itt torkollott a Tigris folyóba a nagy Nahraván-csatorna, mely Szamarrától északra hagyja el a folyót. A régi város a folyó u alakú kanyarulatában egy félszigeten található.
Kút évszázadokon keresztül a szőnyegkereskedelem regionális központja volt. A környék híres gabonatermeléséről.
Az első világháború mezopotámiai frontján Kút város birtoklásáért súlyos harcok folytak. A brit-indiai hadsereg 1916-ban itt szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét a Goltz német tábornagy által irányított oszmán hadseregtől. 1917-ben a britek visszafoglalták várost és megnyílt az útjuk Bagdad felé.
Jegyzetek
Források
- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4
