Bagdad

Bagdad (بغداد)
A Haifa utca és híd a Tigris folyón
A Haifa utca és híd a Tigris folyón
Bagdad zászlaja
Bagdad zászlaja
Becenév: Isten kertje
Közigazgatás
Ország Irak
TartományBagdad kormányzóság
Alapítás éve762
PolgármesterSabir al-Isawi
Irányítószám10001–10090
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség8 126 755 fő (2018)
– elővárosokkalkb. 7 millió fő
Népsűrűségkb. 30 000 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság34 m
Terület204,2 km²
IdőzónaMoszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315277777778, 44.36611111111133.315278°N 44.366111°EKoordináták: é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315277777778, 44.36611111111133.315278°N 44.366111°E
Bagdad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagdad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bagdad (arab írással بغداد , tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után. Az arab világban csak Kairó előzi meg népesség tekintetében: 2003-ban kb. 5 772 000 ember lakott itt. A Tigris folyó partján fekszik, valaha az iszlám civilizáció egyik központja, pezsgő kulturális centrum, kalifák székhelye volt.

Nevének jelentése a perzsa nyelvben: „angyalok adta”. A Mercer listáján, amelyet a világ nagyvárosainak élhetőségéről tett közé, 2019-ben 231 város közül az utolsó helyen volt.

Földrajz

Fekvése

Bagdad egy hatalmas síkság közepén fekszik, melyen a Tigris halad keresztül. A terület, amelyre a város épült, szinte teljesen lapos és alacsony fekvésű.

Éghajlat

Bagdadban a szubtrópusi száraz éghajlat jellemző. Az egyik legforróbb város a világon, mivel a nyáron júniustól augusztusig az átlagos maximum hőmérséklet 44 °C körüli, csapadék pedig szinte sohasem esik. Az éjszakai hőmérséklet nyáron ritkán van 24 °C alatt. Mivel a páratartalom nagyon alacsony (általában 10%), porviharok is előfordulhatnak.

Télen enyhék a nappalok, decembertől februárig a maximum átlaghőmérséklet 16-18 °C. A reggelek hidegek, de fagypont alatti hőmérséklet csak egy-két alkalommal figyelhető meg évente.

Csapadék szinte kizárólag csak a novembertől márciusig terjedő időszakban esik, mértéke átlagosan mintegy 150 mm évente. Az első hóesés, melyet az elmúlt 100 évben feljegyeztek Bagdad történetében 2008. január 11.-én volt.

Bagdad éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,019,022,029,036,041,043,044,040,034,025,018,030,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,85,59,615,220,123,325,524,520,715,99,25,114,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)262828177000032126156
Havi napsütéses órák száma1922032442553003483473533152722131953237
Forrás: Climate & Temperature, Meteorological Organisation


Történelem

Bagdad a magasból 1924-ben A város egyik „vörös zónája” nagyobb szállodákkal

Bagdad, – bár több ókori civilizáció és birodalom fővárosának közelében található (Ktésziphón, Szeleukeia, Babilon), – alapítása csak a kora középkorra tehető.

Középkor

Bagdád egy kis, perzsák lakta falu volt. Al-Manszúr, a második Abbászida kalifa gondos előtanulmányok után itt építette fel új fővárosát 762-ben, melynek központját az ún. Kerek Város képezte: ezt egy észak–déli és kelet–nyugati sugárút szelte ketté, és a közepén állt az uralkodói palota. Itt kaptak helyet a legfőbb hivatalok is. A hadsereg és a köznép külön-külön városrészbe került, de az idők folyamán egyre jobban terjeszkedő és több százezres lélekszámúvá növő város hamarosan összenőtt, és lassan „vándorolni” kezdett dél felé.

Fénykorát élte 800 körül, Harun-al-Rasid idejében, aki sokat áldozott a város fényének emelésére. Az arab történetírók feljegyzései szerint ebben az időtájban 2 millió lakosa is volt.

A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elvesztette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját.

1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették, lerombolták és többszázezer lakost mészároltak le. A kalifák Egyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent.

Újkor

A 16. században az Oszmán Birodalom hódította meg, melynek vilajetszékhelye lett. Az ismételt perzsa támadások ellenére az oszmán fennhatóság alatt állt egészen az első világháborúig, kivéve egy rövid időszakot (1623–1638), amikor a perzsák uralma alatt volt.

19. század

A 19. században Bagdadban nőtt az európai befolyás a kereskedelem fokozásával. A században a jólét növekedett Bagdadban. 1860 és 1914 között több oszmán kormányzó fejlesztette a várost, különösen Midhat Paşa. Hivatali ideje alatt (1869–72) leromboltatta a régi városfalakat, megreformálta a közigazgatást és modern nyomdát állított fel. Létrejött a távíró, katonai gyárak, valamint modern kórházak és iskolák létesültek.

20. század

1917-ben a mezopotámiai hadjárat harcaiban a Brit Birodalom elfoglalta, 1921-től a Brit Mandátum alatti Iraki Királyság (Mantadory Iraq), majd 1932-től a független Irak fővárosa. Az ország legnagyobb kereskedővárosa (szőnyeg, sálak, selyem, iparcikkek, gyapot, ópium, datolya, rizs, szézám), amely tipikusan keleties külsejű, szűk utcás, lapos tetejű fehér házakból felépített település volt.

1941-ben a brit hadsereg ismét elfoglalta. 1958-ban katonai puccs megdöntötte a királyságot. Több további katonai puccs és forradalom után, az 1960-as évek végére után indult újra fejlődésnek.

A város jelentősen sérült az 1991-es Öböl-háború bombázásai során és infrastruktúrájának nagy része elpusztult.

21. század

2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. (Lásd: Iraki háború.) A város az amerikai bombázások során ismét jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki, amit nehéz volt kordában tartani.

2007 végére stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdtek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehettek az utcára, újra zenés lakodalmakat kezdtek tartani, sőt – egyes források szerint – szeszboltok is nyíltak.

2019 végén a tüntetők Bagdad és más iraki városok utcáira vonultak, hogy demonstráljanak a gazdasági fejlődés hiánya, a kormányzati korrupció és a belügyekbe történő külföldi beavatkozás ellen. Egy tüntetőcsoport megtámadta az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is.

2020. január 3-án az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtér ellen, az iráni Forradalmi Gárda legfőbb parancsnokát megcélozva, és megölte a vele együtt tartózkodó iraki milícia vezetőjét is.

Népesség

Bagdad adminisztratív felosztása

A bagdadi agglomeráció lakosságát 2015-ben 7,2 millióra becsülték.

Az egykor jelentős nyugati közösség 1958 óta lecsökkent, és ma főként üzletemberekre, a diplomáciai testület tagjaira és a külföldi vállalatok vezetőire korlátozódik. Hasonlóképpen a város egykor külföldi arabok, köztük többszázezer egyiptomi otthona volt. Sokan az öböl-háború előtt hagyták el az országot.

Egykor egy nagy zsidó közösségnek is otthont adott, az etnikai üldözés azonban az 1950-es évektől kezdve azonban a legtöbb zsidót elűzte az országból, és a 20. század végére gyakorlatilag egy sem maradt közülük.

Nyelv

A városban iraki arabot beszélnek, az arab nyelv egy dialektusát.

A káld katolikus egyház szír arámi nyelven vezeti le a liturgiát. Mivel azonban a hívek többsége arabul beszél, a lakosság arab nyelvét egyre inkább használják imák, bibliai szakaszok mondásakor, és a szentmise gyakran kétnyelvű. A vallási oktatás arab nyelven folyik.

Vallás

A lakosság 95%-a muszlim. Ennek megfelelően számtalan mecset található Bagdadban, amelyek közül a leghíresebb az Abu Hanifa mecset. A 2003-as háború előtt a muszlimok 65 százaléka szunnita, 35 százaléka pedig síita volt. Azóta ez az arány változott.

Bagdadban vallásilag síita, szunnita, asszír / káld / szír, örmény és vegyes városrészek találhatók.

A keresztények aránya csekély, talán 1-2%. A városban négy katolikus főegyházmegyének: a örmény katolikus, káld katolikus, a latin és a szír katolikus főegyházmegyének az érseki széke is megtalálható. A városban székel az asszír keleti egyház patriarchája.

Építészet

A város építészete a hagyományos két- vagy háromemeletes téglaházaktól a modern acél-, üveg- és betonszerkezetekig terjed. A hagyományos bagdadi ház általában egy zsúfolt beépítésű, keskeny utcán található, rácsos ablakokkal, és fallal körülvett belső udvarral rendelkezik.

A késő oszmán korszak néhány szép épülete az Al-Karkh, Ruṣzāfah és Al-Kāẓimiyyah negyedekben található.

Oktatás

A város az ország legjelentősebb képzési központja. Több egyetem is található itt, például a Bagdadi egyetem, az Al-Mustansiriyya egyetem és a Műszaki egyetem.

Kultúra

Múzeumok

Bagdad múzeumai közül a legfontosabb:

Az Al-Kadhimiya-mecset

Mecsetek

Az iszlám világ legfontosabb mecsetjei és szentélyei közül több található itt:

Közlekedés

Híres emberek

A városhoz kapcsolódik

A város szülöttei

Testvérvárosok

Galéria

Jegyzetek

  1. https://cosit.gov.iq/documents/population/projection/projection2015-2018.pdf, 2023. november 18.
  2. Mercer: Quality of living rankings
  3. First snow for 100 years falls on Baghdad (Hozzáférés: 2013. 06.04.)
  4. Révai Nagy Lexikona, 2. kötet: Bagdad
  5. a b c d e f g h i j k l Britannica: Baghdad
  6. Uj Idők Lexikona 3-4. Bagdad (Budapest, 1936)
  7. Optimizmus szele lengi be BagdadotIndex-cikk, 2007. november 20.
  8. Magyar Történelmi Családok Egyesülete. . (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)

További információk

Ez az iraki településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!