Csamcsamál
A mai világban a Csamcsamál olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Csamcsamál számos vitát és vitát vált ki különböző területeken. Tekintettel fontosságára, kulcsfontosságú a Csamcsamál-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontok alapos elemzése, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csamcsamál különböző szempontjait és relevanciáját a jelenlegi környezetben.
| Csamcsamál (Çemçemall چهمچهماڵ) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irak |
| Kormányzóság | et-Tamim |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 35° 32′ 00″, k. h. 44° 50′ 03″35.533333°N 44.834167°EKoordináták: é. sz. 35° 32′ 00″, k. h. 44° 50′ 03″35.533333°N 44.834167°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csamcsamál témájú médiaállományokat. | |
Csamcsamál (arab nyelven جمجمال, kurd nyelven: Çemçemall چهمچهماڵ) egy kurd város az iraki Kurdisztánban, Et-Tamin tartományban. A 2008-ban a becslések szerint 102.764 lakója volt.
Fekvése
Kirkuk-tól keletre fekvő település.
Története
Csamcsál viszonylag fiatal város.
A fennmaradt források szerint a Kurdisztán északi részén, Csemcsemál település mellett fekvő Dzsarmó volt Irak első földművelő települése, és a búzatermesztés legősibb helye. Dzsarmó egykori lakói itt már gabonát termeltek és háziasították a juhot, kecskét, disznót, tehenet, lovat és kutyát.
Az i. e. 6. és 5. évezred fordulóján, a legújabb adatok szerint már talán az i. e. 7. évezredben is az itt élő pásztorok és földművesek még nem ismerték a kerámiát. Házaikat vályogból készítették.
Dzsarmó telljét 1950-1951-ben tárta fel R. J. Braidwood angol kutató.
Források
- Czellár Katalin: Irak (Panoráma 1979) ISBN 963-243-101-4
Hivatkozások
