Kroó György

A mai világban a Kroó György visszatérő téma, amelyre emberek millióinak figyelmét hívták fel szerte a világon. Relevanciája túlmutat a határokon, és hatása számos területen érezhető. A Kroó György megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, vitákat, kutatásokat és reflexiókat generált, amelyek célja, hogy megértsék jelentését és társadalmi hatását. Az idő múlásával a Kroó György olyan jelenséggé vált, amely senkit sem hagy közömbösen, megkérdőjelezve a kialakult felfogásokat és hiedelmeket. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kroó György hatását különböző kontextusokban, valamint a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásait.

Kroó György
1965-ben
1965-ben
Született1926. augusztus 26.[1][2]
Budapest
Elhunyt1997. november 12. (71 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zenekritikus
  • zenetudós
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1949–1952)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti izraelita temető (J-9-5)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kroó György témájú médiaállományokat.

Kroó György (Budapest, 1926. augusztus 26. – Budapest, 1997. november 12.) Széchenyi-díjas zenekritikus és zenetörténész, a 20. századi magyar zenekritika és zenetörténet-írás egyik legnagyobb alakja Tóth Aladár és Szabolcsi Bence mellett. Munkásságával a zenei ismeretterjesztés terén is maradandót alkotott.

Élete, munkássága

Budapesten született Kroó Mór (Mózes) és Engländer Sarolta fiaként, de kisgyermekkorától Egerben élt, ahol nagyapja és szülei könyvkereskedést vezettek.[5] Középiskolai tanulmányait az Egri Állami Dobó István Gimnáziumban végezte, ahol 1944 áprilisában érettségi vizsgát tett.[6] A német megszállást követően családjával együtt gettóba zárták. Szüleit és testvérét Auschwitzba deportálták, ahol életüket vesztették. Ő munkaszolgálatosként élte meg a felszabadulást.[7]

Tanulmányait 1949 és 1952 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán Rados Dezsőnél, 1951 és 1956 között a zenetudományi szakon Szabolcsi Bence irányításával végezte. 1957-től a Magyar Rádió munkatársaként, 1958-tól a Zenei Népművelési rovat vezetőjeként, 1991-től főmunkatársként dolgozott.

Rádiós tevékenységével megalapozta és felvirágoztatta a magyar zenei ismeretterjesztést és zenekritikát. Az 1960-as évek elejétől kritikái rendszeresen elhangzottak a Magyar Rádió általa alapított Új zenei újság című műsorában (a Rádió A mikrofonnál Kroó György címmel kiadta elhangzott kritikáit). Népszerű ismeretterjesztő rádiós sorozata volt a Hallgassuk együtt!. Az Élet és Irodalom hetilapban 1964 és 1996 között mintegy 240 írása jelent meg, többnyire kortárs magyar művekről. Stílusát egyedülállóvá és a mai zenekritikusok számára mértékadóvá tette közérthetőséggel párosult szakszerűsége, valamint a zene iránti szeretete és tisztelete, amely minden szavából sugárzott.

Halálára két nagy magyar zeneszerző is komponált darabot: Kurtág György In memoriam Kroó György (cselló szólóra); Szőllősy András: Addio Kroó György emlékére (szólóhegedűre és vonós kamaraegyüttesre, 2002).

Könyvek, írások

  • Zenei panoráma – az Élet és Irodalomban 1964–1996 között megjelent cikkek (Közreadta Várkonyi Tamás, a Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft. kiadásában, 2011 [halott link])
  • Robert Schumann (1958)
  • Hector Berlioz (1960)
  • Bartók Béla színpadi művei (1962)
  • Muzsikáló zenetörténet I (1964)
  • A „szabadító opera” (1966)
  • Muzsikáló zenetörténet III (1966)
  • Richard Wagner (1968)
  • Bartók-kalauz (1971)
  • A magyar zeneszerzés 25 éve (1971)
  • A magyar zeneszerzés 30 éve (1975)
  • Rácz Aladár (1979)
  • A mikrofon előtt Kroó György (1981, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1960–1980 között elhangzott zenekritikák)
  • A mikrofonnál Kroó György (1998, a Magyar Rádió Új zenei újság című adásában 1981–1997 között elhangzott zenekritikák – közreadta Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária)
  • Heilawâc avagy délutáni álom a kanapén (1983)
  • Az első zarándokév (1986)
  • Szabolcsi Bence (1994)
  • A mikrofonnál Kroó György, 1981–1997; vál., sajtó alá rend. Batta András, Kovács János, Zsoldos Mária, szerk. Sári László; Magyar Rádió, Bp., 1998 + 2 CD
  • A mikrofonnál Kroó György. Új zenei újság, 1981–1991; 2. kiad., Syllabux, Bp., 2011
  • Zenei panoráma. Kroó György írásai az Élet és Irodalomban, 1964–1996; összegyűjt., közread. Várkonyi Tamás; Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft., Bp., 2011 (Gramofon könyvek)

Díjai, elismerései

Emléktáblája:
I. kerület Várfok utca 15/B.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  3. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 25.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az egri polgári házassági akv. 125/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  6. ↑ Iskolai értesítők, Állami Gimnázium, Eger, 1943–1944
  7. ↑ Szigeti István (1994. január 20.). „„Míg kint viharok tombolnak...” Kroó Györggyel beszélget Szigeti István”. Beszélő (Magyarország) 5 (3), 32–36. o. (Hozzáférés: 2021. november 13.) 

További információk

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap