Kovács Tibor (régész)

Ma a Kovács Tibor (régész) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével az emberek egyre inkább elmerülnek a Kovács Tibor (régész) különböző nézőpontjaiban és megközelítéseiben. Ez egy olyan téma, amely az élet különböző területeit fedi le, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a gazdaságot is. A Kovács Tibor (régész) ősidők óta a kutatás és elemzés tárgya, és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatása továbbra is nagyon fontos téma. Ebben a cikkben a Kovács Tibor (régész) különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáljuk meg, hogy teljes és naprakész képet kapjunk erről a témáról.

Kovács Tibor
Született1940. február 10.[1]
Kalocsa
Elhunyt2013. november 19. (73 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész
Tisztségemúzeumigazgató (1999–2010, Magyar Nemzeti Múzeum)
SírhelyeFiumei úti sírkert
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1999 – 2010
ElődGedai István
UtódCsorba László
Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Tibor (egyértelműsítő lap).

Kovács Tibor (Kalocsa, 1940. február 10. – Budapest, 2013. november 19.) magyar régész, 1999 és 2010 között a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Életpályája

1963-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régészként és történelemtanárként. Lediplomázása után pályafutását a Magyar Nemzeti Múzeumban kezdte. 1966-ban egyetemi doktorátust szerzett. 1975-től a Kulturális és Művelődési Minisztériumban dolgozott, ahol 1977 és 1981 között a múzeumi osztály vezetője volt. 1981-től a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, majd 1999-től nyugdíjazásáig (2010) főigazgatóként irányította az intézményt. Az ő intézményvezetői időszakához számos nívós nemzetközi és magyar kiállítás rendezése, illetve társrendezése kötődött, illetve ekkor zajlott le a múzeum átfogó rekonstrukciója.

Elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak.

Művei

Közel 200 publikációja között legismertebb a Bronzkor Magyarországon című összefoglaló munka, amely több nyelven megjelent.

Kutatási területe

Tudományos kutatóként a Kárpát-medence bronzkori és kora vaskori történetével foglalkozott. Számos ásatása közül kiemelhető a tiszafüredi bronzkori temetők és a fehérvárcsurgói kora vaskori halomsírok feltárása.[3]

Elismerései

Munkásságát több szakmai díj mellett[3] 2009. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el.[4]

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. ↑ a b nol.hu
  4. ↑ Kitüntetések március 15. alkalmából (2009. március 14.) Archiválva 2021. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben NEFMI