Ebben a cikkben elmélyülünk a Kossányi Béla lenyűgöző világában, megvizsgáljuk az összes releváns szempontot, és teljes és részletes képet adunk a témáról. A Kossányi Béla, amelyet ma az egyik legfontosabb szempontnak tekintünk, olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni. Ebben a cikkben megismerjük történetét, gyakorlati alkalmazásait, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ezenkívül elemezzük az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, így teljes és objektív jövőképet nyújtunk a Kossányi Béla-ről. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Kossányi Béla-ről szóló ismeretek és felfedezések útjában!
Kossányi Béla | |
Született | 1894. február 13. Libetbánya |
Elhunyt | 1968. november 2. (74 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (745-34. fülke)[1][2] |
A Magyar Országos Levéltár igazgatója | |
Hivatali idő 1949 januárja – áprilisa | |
Előd | Jánossy Dénes |
Utód | Ember Győző |
Kossányi Béla (Libetbánya, 1894. február 13. – Budapest, 1968. november 2.) magyar történész, levéltáros, 1949-ben a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.
![]() | |
---|---|
![]() | |
![]() ![]() | Kossányi Béla arcképe |
Budapesten szerzett bölcsészdoktori fokozatot, majd 1918-ban levéltárkezelői oklevelet. A következő évtől fogva az Országos Levéltár levéltári tisztje, majd 1923-ban levéltárnok lett, később főlevéltárnokként dolgozott. 1942-ben az Országos Levéltár főigazgató-helyettese, 1937 és 1943 között pedig a Történelmi Társulat titkári, majd 1946-ig főtitkári minőségében működött. 1949-ben a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt.
Jelentős szerepe volt a két világháború közötti időszakban a lengyel-magyar kapcsolatok ápolásában, tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3]
Haláláról beszámolt a Népszabadság.