A mai világban a Wikipédia:Szerzői jogok nagyon érdekes és fontos témává vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, akár a tudományos életben betöltött fontosságáról van szó, a Wikipédia:Szerzői jogok olyan téma, amely sokféle közönség figyelmét felkelti. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wikipédia:Szerzői jogok különböző oldalait, elemezve jelentőségét, történetét és relevanciáját a mai világban. A Wikipédia:Szerzői jogok eredetétől a jelenben való fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, és megérdemli, hogy teljes összetettségében tanulmányozzuk és megértsük. Reméljük, hogy részletes elemzésünkkel megvilágítjuk ezt a témát, és szélesebb és mélyebb betekintést engedünk olvasóinknak a Wikipédia:Szerzői jogok-be.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A Wikipédia célja egy olyan enciklopédia formájú információforrást létrehozni, amely szabadon használható. A licenc, amelyet használunk, szabad hozzáférést biztosít tartalmainkhoz ugyanolyan módon, mint ahogy a szabad szoftverek licencei. Ez körülbelül azt jelenti, hogy a Wikipédia tartalmakat szabadon másolhatod, módosíthatod és újra publikálhatod mindaddig, míg az újabb változat ugyanazokat a jogokat biztosítja másoknak, mint a Wikipédia, valamint feltünteti a Wikipédiát és a felhasznált szócikket mint információforrást. Emiatt a Wikipédia cikkei örökre szabadok maradnak és bárki által felhasználhatóak lesznek az adott korlátozásokon belül, melyek nagy része ezen szabadság megőrzését szolgálja.
Hogy ezeknek a céloknak meg tudjunk felelni, minden Wikipédia-szöveg, kép és egyéb tartalom szerzői jogi szempontból a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 licenc (CC-BY-SA-4.0), valamint – kompatibilitási okokból – a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (GFDL) alá kerül. Mi a CC-BY-SA használatát javasoljuk.
Jogilag egyedül a licencek eredeti, angol (CC-BY-SA esetén a magyar is) szövege mérvadó; az itt következő részek csupán a mi értelmezésünket, magyarázatainkat és véleményünket tükrözik arról, milyen jogai és kötelességei vannak a közreműködőinknek.
A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a Wikipédiában jogszerűen csak olyan anyag szerepelhet, melynek szerzője vagy hozzájárult ahhoz, hogy művét a fenti feltételek mellett használjuk fel, vagy pedig a mű valamilyen okból nem esik jogi védelem alá (például mert a védelmi ideje lejárt, közkincs, vagy például olyan szervezet vagy kormány készítette, aki hozzájárul anyagainak szabad felhasználásához).
Sajnos minden olyan szöveget és egyéb adatot, ami a fentieknek nem felel meg, vagy megfelelősége nem állapítható meg, törölni vagyunk kénytelenek, hogy az esetleg jogsértően a Wikipédiába került anyagok ne veszélyeztessék a projektet.
Figyelem! Az a tény, hogy valami az internetről szabadon letölthető, nem jelenti egyben azt, hogy az jogszerűen vagy szabadon felhasználható! A weblapokról letöltött szövegeket csak akkor tudjuk használni, ha annak felhasználásához szerzője hozzájárult (vagy egyéb okból egyértelműen szabadon felhasználható)! A weblapokról letöltött képekkel és egyéb média-anyagokkal ugyanez a helyzet. Figyelembe kell venni, hogy az interneten nagyon sok lap jogsértően közöl szövegeket vagy képeket, és mivel nem ők a szerzők, hiába járulnak hozzá a felhasználáshoz; a letöltött anyagok forrása és szerzője utáni nyomozás gyakran sok időt és türelmet igényel – ha nincs időd és türelmed, soha ne másolj a Wikipédiába az internetről lehívott adatokat!
Az angol nyelvű Wikipédiában gyakran hivatkoznak az Egyesült Államok törvényeiben használt „fair use” fogalomra, mely szerint bizonyos feltételekkel a jogvédett anyag engedélykérés nélkül is használható. A magyar törvények ugyan ismernek hasonló fogalmat („szabad felhasználás”), viszont hatáskörét erősen leszűkítik, így azon anyagok, amiket idegen nyelvű Wikipédiákban a fair use feltételeivel közölnek, Magyarországon általában nem használhatók fel szabadon.
Lásd: Felküldési útmutató, egy egyszerűsített segítség ahhoz, hogy el tudd dönteni, mi az, ami szabadon felhasználható a Wikipédiában.
FONTOS: Ha a Wikipedia tartalmát fel kívánod használni, olvasd el a Felhasználói jogok és kötelességek fejezetet.
Majd el kell olvasnod — választásodtól függően — a CC-BY-SA-4.0-t vagy a GNU Szabad Dokumentációs Licencet.
Ha használni akarod a Wikipédia anyagait saját könyvben/cikkben/weboldalon, vagy egyéb publikációban, akkor a kettős licenc szabályait követve ezeket kell vállalnod:
Ha egyszerűen kimásolod a Wikipédia-cikket, akkor az utóbbi két feltételt teljesítheted azzal, hogy egy kellően szembetűnő Wikipedia linket helyezel el az oldaladra, mely arra a bizonyos cikkre mutat.
Vedd figyelembe, hogy a Wikimédia Alapítvány nem garantálja, hogy rendszereiben megtartja egy cikk szerzői információját vagy a forráskódját. Amennyiben tehát a GFDL-t választod, és egy cikkről származtatott változatot készítesz, megváltoztatva vagy kiegészítve a tartalmat, folyamatosan vállalnod kell az eredeti szerző feltüntetését, és az új anyag „forrásnyelvű” elérhetőségét.
Ilyen egy példaüzenet, mely a GFDL-nek felel meg, és a Foo Wikipédia cikkre vonatkozik:
Te is terjesztheted a Foo másolatát, a GFDL licencre utalással (mint ebben a szövegben) és legalább öt (vagy mind, ha ötnél kevesebb) fontosabb szerző feltüntetésével a kezdőlapon, vagy a dokumentum tetején.
A képek és fényképek, mint az írott művek, szerzői jogvédelem alá tartoznak. Valakinek a tulajdonát képezik, kivéve, ha kifejezetten közkinccsé tették, vagy védelmi idejük már lejárt. Az interneten található képek felhasználására közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától vagy meghatalmazottjától kell engedélyt beszerezni. Figyelem: a képek nem feltétlenül CC-BY-SA vagy GFDL licenc alatt vannak, így nem biztos, hogy szabadon terjeszthetők! A kép licencét rákattintva, az oldalán találod. Ez azt is jelenti, hogy képek esetén nem kötelező GFDL vagy CC-BY-SA alatt levő fájlokat feltölteni, hanem lehetséges másmilyen szabad licenc alatt levő vagy — ha rendelkezel a szükséges engedéllyel — jogvédett tartalmat is használni.
A fényképekhez tartozó leíró oldalakat jelzéssel lehet ellátni, amely a képek jogi helyzetét tisztázza a Wikipedia:Képek szerző jogi jelzete alapján. Jelenleg nem világos, mi történik akkor, ha ugyanazt a képet több forrásból is feltöltötték, de más-más szerzői jogi jelzettel látták el.
Azok a felvételek, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányzata katonai vagy civil tisztségviselői munkájuk során készítettek, törvény alapján közkincsek (ez csupán a szövetségi kormányra vonatkozik, a tagállamokra, megyékre, városokra nemǃ). A közhiedelemmel ellentétben azonban az USA Szövetségi Kormányzata rendelkezhet szerzői jogokkal, olyanokkal, amit szerződéses partnerei az általuk készített művek kapcsán rá ruháztak. Ezért kérjük, légy óvatos: az amerikai .gov és .mil honlapokon elérhető fényképek nem mind tartoznak a közkincs kategóriájába. Egyéb okok mellett a honlap kereskedelmi jellegű, a különböző berendezéseket ábrázoló felvételeket használhat, amelynek tulajdonjogát más birtokolja. Hasznos lehet a honlap személyiségi és biztonsági üzenetének megtekintése, de csak a webmesternek küldött e-mail-re kapott válasszal lehetsz biztos egyes kérdéses képek tulajdonjogában. Megjegyzendő, hogy más kormányok gyakran tartják fenn a saját tisztviselőik által készített képek fölött szerzői jogaikat, ilyen a Nagy-Britannia által fenntartott „A Korona jogai”. Kérjük, hogy másolás előtt figyelmesen ellenőrizd a képek tulajdonjogát.
Az Egyesült Királyság Nyilvános Tájékoztatási Hivatala az alábbiakról tájékoztatott:
A „Korona szerzői jogainak” védelme a szóban forgó anyag első közzétételének éve után ötven évig áll fenn. Ezért minden olyan anyag, ami 51 éve került először kiadásra, és minden „korona jogi” anyag, amely azt megelőzően került kiadásra, mára kikerült a szerzői jog védelme alól és szabadon felhasználható.
A magyar törvények szerint közkincsnek számít minden olyan alkotás, melynek szerzője 70 évnél régebben elhunyt, vagy ha a szerző ismeretlen, a művet legalább 70 éve publikálták először.
Fontosː az, hogy te nem ismered a szerzőt, nem jelenti, hogy ismeretlenǃ Ha biztosra akarsz menni, a 150 évnél régebbi képek szinte biztosan közkincsek.
Köztéri szobrok, épületek esetében számolnod kell a panorámaszabadság intézményével isː egyes országok (pl. Franciaország, Olaszország) törvényeiben ez a jog nincs meg. Ilyenkor a magyar Wikipédiába (ha te készítetted a képet, vagy az szabad licenc alatt van közzétéve) valószínűleg feltöltheted a képet, viszont a Commonsba vagy az adott ország Wikipédiájába szinte biztosan nem.
Példák: Mona Lisa, Michelangelo Dávid szobra
Ebben az esetben is meg kell bizonyosodnod arról, hogy a szerző legalább 70 éve halott (vagy ha ő ismeretlen, az első publikáció több mint 70 éve történt). A 150 évesnél régebbi képek szinte biztosan használhatók.
példák: a Hindenburg katasztrófa, Charles Lindbergh, stb.
Ezt a területet az IMDb-ben foglaltak szerint kell érteni, így különösen vonatkozik a közszereplők, híres emberek fényképeire, de más fényképekre is vonatkozhat. A Wikimédia Alapítvány határozata szerint élő embereket ábrázoló portrékból mindössze szabad licenccel rendelkezőeket lehet feltölteni, ha ilyen nincs, csak akkor engedélyezett a jogvédett képek használata (természetesen megfelelő engedéllyel).
Arra az esetre, ha ez utóbbi állna fenn, általában három forrásból juthatunk legitim felvételekhez engedéllyel:
Ha anyagot írsz a Wikipédiába, azt egyben szabadon felhasználhatóvá is teszed a CC-BY-SA és a GFDL szabályai alapján is. Tehát ha fejleszted az enciklopédiát, abban a helyzetben kell lenned, hogy az ilyen jellegű szerzői jog biztosítását megtehesd, ami azt jelenti, hogy vagy
Az első esetben megtartod az anyag szerzői jogait. Később akár újra közzéteheted azokat, ahogy csak akarod. De soha nem vonhatod vissza az itt elhelyezett verziók licenceit, ezek az anyagok örökre ezen licencek alatt fognak maradni.
A második esetben, amennyiben külső anyagot építettél be a sajátodba, a licencek előírásai szerint meg kell jelölnöd az eredeti szerzőt, valamint — ha a mű GFDL alatt van — hivatkozást (link-et) kell biztosítanod az anyag eredeti fellelési helyére. Ha az eredeti változat GFDL alatt van, és „Nem változtatható részeket” ír elő, úgy ezeket meg kell jeleníteni a Wikipédia cikkben. Mindazonáltal, az a célunk, hogy a nem-változtatható részekkel ellátott GFDL szövegek helyett inkább nem-változtatható részeket nem tartalmazó eredeti szövegeket használjunk, ahol csak lehet.
Ha saját szerzői jogi előírásaink szerint külön engedélyt szerzel a szerzői jog tulajdonosától a mű felhasználására, úgy ezt a tényt (nevekkel és dátumokkal ellátva) meg kell említeni. Célunk, hogy minél több Wikipédiás anyagot terjeszthessünk szabadon, ezért kiemelt preferenciát élvez a közkincsek vagy az eredeti hang- és kép file-ok GFDL szerinti felhasználása az engedély alapján felhasznált, szerzői jogi védelem alatt álló médiafájlokkal szemben. Lásd a Wikipédia:Engedélykérő szabványlevelek oldalon a formanyomtatványt, amelyet a szerzői jog tulajdonosától való engedélykérésre lehet felhasználni, hogy engedélyezzék művük GFDL szerinti felhasználását.
Soha ne használj fel olyan anyagot, amely sérti valakinek a szerzői jogát. Ez komoly jogi problémákat okozhat és súlyosan veszélyeztetné a projektet. Ha kétségeid vannak, inkább írd meg magad a szócikket.
Vedd figyelembe, hogy a szerzői jog az ötletek kreatív kifejezésére vonatkozik, nem pedig magukra az ötletekre vagy információkra. Ezért teljesen legális, ha elolvasod egy enciklopédia vagy kézikönyv szócikkét, vagy más művet, azt saját szavaiddal újrafogalmazod, és feltöltöd a Wikipédiára. (Lásd a plágiarizmus cikket arról, hogy általánosságban milyen mértékű újrafogalmazásra van szükség.)
Az ilyen munkákra való hivatkozás általában nem probléma, amennyiben az elvárható körültekintéssel megpróbáltad kideríteni, hogy az a mű nem sérti-e más szerzői jogait. Amennyiben igen, légy szíves, ne hivatkozz arra az oldalra. Amennyiben nem, akár jogvédett is lehet az anyag, hivatkozáskor ez nem számít, de ez esetben kérünk, hogy a jogvédett anyagra csak hivatkozz, és ne másolj belőle szó szerint.
Nem lehet az „egyszerű” Wikipédiások dolga az, hogy ellenőrizzék a honlap tartalmát a szerzői jogok lehetséges megsértése után kutatva, de ha úgy érzed, hogy ilyet találtál, az a legkevesebb, hogy megemlíted ezt a tényt a szócikk vitalapján. Mások ellenőrizhetik jelzésed valóságtartalmát és cselekedhetnek, ha ez szükséges. Ilyen esetben a legnagyobb segítség egy URL vagy más referencia csatolása, ami szerinted a szöveg eredeti forrása lehet.
Lesznek hamis riasztások. Például, ha a szöveg közlője valójában az eredeti szerző, aki a szöveget máshol, más feltételekkel már közzétette, ez a tény nem korlátozza az ő szerzői jogait, vagyis, hogy a Wiki-n közzétegye a szöveget a GFDL szerint. Az is előfordulhat, hogy a szöveget valahol máshol találod meg a hálón, de valójában ezt a Wikipédiából másolták oda. Mindkét esetben kérünk, hogy jelezd ezeket a tényeket a szócikk vitalapján, hogy megelőzzük a hasonló hamis riasztásokat a jövőben.
Ha egy oldal egy bizonyos része valóban jogsértő, úgy az ilyen tartalmat azonnal el kell távolítani, és erről bejegyzést kell tenni a vitaoldalon az eredeti forrás megjelölésével. Ha később sikerül beszerezni a szerző engedélyét, a tartalmat vissza lehet állítani.
Ha egy oldal teljes tartalma sérti a szerzői jogot, akkor ezt az oldalt fel kell tüntetni a Wikipédia:Szerzői jogi problémák oldalon, a tartalmat pedig le kell cserélni arra az általános üzenetre, amit ezen az oldalon találsz meg. Ha az oldal még egy hét elteltével is sérti a szerzői jogot, akkor törölhető a szavazás oldalon leírt lépések betartásával.
Abban az esetben, ha egy felhasználó többszöri felszólítás után is szerzői jogot sértő módon helyez el tartalmat az oldalon, kizárható a szerkesztésből, a projekt védelme érdekében.
Ebben az esetben kérheted az oldal azonnali eltávolítását a Wikipédiáról; lásd „A szerzői jogsértés azonnali eltávolítása” oldalt. Kapcsolatba léphetsz továbbá Kijelölt képviselőnkkel, hogy az oldalt azonnal távolítsa el. Ebben az esetben is beletelhet akár egy hétbe is, hogy az oldalt véglegesen töröljük (te is kitörölheted az oldalt, de a szöveg továbbra is megmarad a „laptörténet”-ben). Az ilyen döntéshez azonban mindenképpen szükségünk van bizonyítékra, amely tulajdonjogodat alátámasztja.
További viták: