Kornis Boldizsár
Mai cikkünkben a Kornis Boldizsár-ről fogunk beszélni, amely témáról az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Kornis Boldizsár vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kornis Boldizsár különböző aspektusait, megvizsgáljuk a mai társadalomra gyakorolt hatását, és kritikus képet adunk a jelenkori világban betöltött relevanciájáról. A Kornis Boldizsár egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és hatása mindennapi életünk számos területén érezhető. Tehát minden további nélkül ássuk be a Kornis Boldizsár lenyűgöző világát, és fedezzük fel együtt annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
| Kornis Boldizsár | |
| Született | 16. század nem ismert |
| Elhunyt | 1616. július 11.[1] Kolozsvár[1] |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Szülei | Kornis Gáspár |
| Foglalkozása | arisztokrata |
Kornis Boldizsár (1581 előtt – Kolozsvár, 1610. július 11.) erdélyi főnemes, Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa, Háromszék főkapitánya.
Élete
Kornis Gáspár huszti kapitány fia volt, testvérei közül György a kolosi, Zsigmond a bihari főispáni tisztséget töltötte be. 1604-ben a székelyek generálisa lett, és mint ilyen, parancsot kapott Belgioioso generálistól, hogy a székelyeket vezesse Bocskai ellen. Ez nem történt meg, mivel a székelyek szétoszlottak. Kornis maga a Habsburg táborhoz csatlakozott, és Giorgio Basta seregében harcolt.
Erdélybe visszatérve 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsosa lett, 1608-ban pedig Háromszék főkapitánya. Előremozdította Báthory Gábor trónra jutását, ezért a fejedelem 1608. október 28-án neki adományozta Radnótot és Szentbenedeket, egyben zászlóssá nevezte ki. 1609-ben II. Mátyás bárói rangra emelte.
1610-ben többedmagával összeesküvést szőtt Báthory Gábor ellen; a kortársak szerint azért, mert a fejedelem megkörnyékezte feleségét, Keresztúri Katát. Újabb kori értelmezés szerint azonban az összeesküvés hatalmi válságból eredt: a régi elit hívei fogtak össze a (szerintük) túl sok új embert előnyben részesítő fejedelem ellen. Az összeesküvés azonban kudarcot vallott. Kornis Boldizsárt a fejedelem elfogatta, és Kolozsváron nagy nyilvánosság előtt kivégeztette.
Források
- Erdély története II. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 628–631. o. ISBN 963 05 4203 X
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860. 359–363. o.
További információk
- T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). 2007.
.svg){kind=small}
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2024. december 10.)