![]() |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Konrád | |
![]() | |
Lengyelország nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1229 – 1232 | |
Elődje | III. Ulászló |
Utódja | I. Henrik |
Lengyelország nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1241 – 1243 | |
Elődje | (V.) Boleszláv |
Utódja | V. Boleszláv |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Piast-dinasztia |
Született | 1187/1188 Poroszország |
Elhunyt | 1247. augusztus 31. Poroszország |
Nyughelye | Plock-i katedrális |
Édesapja | II. Kázmér |
Édesanyja | Znojmói Heléna |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Agafia |
Gyermekei | Boleszláv (1208–1248) Kázmér (1211–1267) Siemovit (1213–1262) Eudoxia (1215–1240) Ludmilla (1225 e.–?) Ziemomysl (1228 e.–1241) Salomea (1227 e.–1268?) Judit (1227 e.–1263?) Dubrava (1230?–1265) Mieszko (1235–?) |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mazóviai Konrád (lengyelül: Konrad I Mazowiecki), (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia. Mazóvia hercege kb. 1200-tól. Ő volt sorrendben a hatodik mazóviai herceg.
Apja 1194-ben bekövetkezett halála után anyja gondozta. Valószínűleg 1199-ben lett mazóviai herceg, 1202-ben Kujáviát is megkapta. Agafia orosz hercegnőt vette feleségül.
Konrád sikertelenül próbálta meg elfoglalni a pogány Poroszországot egy 1209-es keresztes háborúban. 1219-ben és 1222-ben is kísérletet tett Poroszország meghódítására. Olivai Krisztián püspök tanácsára megalapította a Dobrzyńi Lovagrendet, melynek célja a kereszténység védelme volt a pogány poroszokkal szemben, és segítséget ígért megtérítésükhöz, azonban a kis létszámú lovagrend semmilyen sikert sem tudott felmutatni céljainak elérésében, később bele is olvadt a Német Lovagrendbe. Sorozatos támadásaira válaszképpen a poroszok rendszeresen behatoltak Konrád területeire, és a poroszok fokozatosan visszanyerték befolyásukat a régi porosz chełmnoi területek felett. Az állandó porosz ellenakciók miatt Konrád szerette volna stabilizálni Mazóvia északi határterületét és a Chełmnoi földeket. Mazóviát csak a XI. században foglalták el a lengyelek, és az őshonos poroszok (lengyelül jaćwingok, németül jatwingok) és litvánok még lakták a területet, ahol a határ sokáig nem volt kijelölve.
1226-ban végül Konrád mivel a meghódított terület megtartásával nehézségei támadtak, a poroszok ellen behívta a Német Lovagrendet, akik Magyarország védelmében már hasonló szerepük volt 1211 és 1225 között. Amikor a rend kijelentette, hogy ők elsősorban a pápának felelősek, a magyar király kitette őket országából. Ezért szolgálatukért cserébe a lovagrend most azt követelte Konrádtól, hogy jogaikat előre foglalják írásba egy, a fejedelemmel kötött egyezmény formájában, melyet a német-római császárnak és a pápának kellett megerősítenie.
II. Frigyes német-római császár 1226-ban adta ki a rimini aranybullát, mely a többi között az alábbiakat tartalmazta:
"Konrád testvérünk felajánlotta és megígérte Herrmann testvérünknek, a jeruzsálemi németek Szűz Mária szent kórháza (a német lovagrend) nagymesterének, hogy a rendnek adományozza a Kulmi földet (Kulmerland), amely területe és a poroszok között van, hogy birtokukba vehessék Poroszországot (Terra Prussiae)… emlékeztetünk arra a tényre, hogy ez a terület a birodalomhoz tartozik, megbízunk a nagymester ítéletében … emlékeztetünk arra, hogy Poroszország összes területére a birodalomnak ősi joga van…"Feltevések szerint 1230-ban aláírták a kruszwicai egyezmény, mely értelmében Konrád a Német Lovagrendnek és a dobrzyńi rendnek adományozta Chełmno területét. Ez az oklevél azonban nem létezik, és valószínűleg soha nem is létezett, valószínűleg a Német Lovagrend hamisította.
1234-ben a pápa kiadta a rieti aranybullát, megerősítve a korábbi egyezményeket és kijelentve, hogy a Német Lovagrend senkinek sem hűbérese, csak a pápának van alárendelve.
Konrádnak szemére vetik a lengyelek, hogy tevékenységével vette kezdetét az a folyamat, melynek során a Német Lovagrend kiterjesztette hatalmát a Balti-tenger partjának nagy részére egyházi államuk révén, és ennek szörnyű következményei lettek a lengyel államra nézve.
Bátyjának, Fehér Leszeknek halála (1227.) után Konrád a krakkói trónért harcolt sikertelenül. 1247-ben halt meg.
4. Ferdeszájú Boleszláv †1138. október 28. |
||||||
2. Igazságos Kázmér †1194. május 5. | ||||||
5. Salome von Berg †1144 július 27. |
||||||
1. Mazóviai Konrád †1247. július 31. | ||||||
6. II. Znojmói Konrád †1161 |
||||||
3. Znojmói Heléna †1202 és 1206 között |
||||||
7. Szerb Mária †1189 után |
||||||
Lengyel uralkodók | ||
---|---|---|
Piastok (1x) | I. Mieszko · I. Boleszláv · II. Mieszko · Veszprém · I. Kázmér · II. Boleszláv · I. Ulászló · III. Boleszláv · II. Ulászló · IV. Boleszláv · III. Mieszko · II. Kázmér · I. Leszek · III. Ulászló · IV. Mieszko · Konrád · I. Henrik · II. Henrik · V. Boleszláv · II. Leszek · IV. Henrik · II. Przemysł | ![]() |
Přemyslek | I. Vencel · II. Vencel | |
Piastok (2x) | I. Ulászló · III. Kázmér | |
Anjouk | I. Lajos · Hedvig | |
Jagellók | II. Ulászló · III. Ulászló · IV. Kázmér · I. János Albert · Sándor · I. Zsigmond · II. Zsigmond (I.) Ágost | |
Valois-k | V. Henrik | |
Báthoryak | István | |
Vasák | III. Zsigmond · IV. Ulászló · II. János Kázmér | |
Wiśniowieckiek | Mihály | |
Sobieskiek | III. János | |
Wettinek (1x) | II. Ágost | |
Leszczyńskiek | I. Szaniszló | |
Wettinek (2x) | III. Ágost | |
Poniatowskiak | II. Szaniszló |
Nemzetközi katalógusok |
---|