Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Koczkás Sándor témáját és mindazt, ami vele jár. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük ennek a lenyűgöző témának az összes oldalát. A történelem során a Koczkás Sándor döntő szerepet játszott a különböző társadalmak identitásának és kultúrájának kialakításában, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatását a modern világban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Koczkás Sándor-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk, beleértve annak politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Koczkás Sándor hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta mai életünket és gondolkodásunkat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Koczkás Sándor-ről, és egy mindenki számára releváns témát kíván megvilágítani.
Koczkás Sándor | |
Élete | |
Született | 1924. január 11. Orosháza, Magyarország |
Elhunyt | 2000. szeptember 19. (76 évesen) Budapest, Magyarország |
Sírhely | Farkasréti temető |
Szülei | Koczkás Sándor (1897-1956) Hibrandt Ida (1899-1983) |
Pályafutása | |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1979) |
Koczkás Sándor (Orosháza, 1924. január 11. – Budapest, 2000. szeptember 19.[1]) József Attila-díjas (1979) magyar irodalomtörténész, kritikus.
1942–1946 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1950-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-francia szakán. 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 20. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén demonstrátor, 1950–1951 között gyakornok, 1951–1953 között tanársegéd, 1954–1974 között adjunktus, 1974-től docens volt.
1956. október 23-án a bölcsészkari gyűlésen ő olvasta fel az egyetemi pártbizottság 14 pontos követelését, majd tagja lett annak a küldöttségnek, amely a Politikai Bizottságnál tiltakozott a tüntetést betiltó rendelkezés ellen. 1956. október 26-án az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság képviseletében tárgyalt a SZOT vezetőivel (Gáspár Sándorral, Somogyi Miklóssal és Fock Jenővel). Megállapodtak, hogy egy közös bizottságot hoznak létre az egyetemi ifjúság és a SZOT képviselőiből. Az Írószövetséggel együtt kiadott felhívásukat a Népszava közölte.
1959–1962 között az Élet és Irodalom kritikai rovatát vezette. 1975–1981 között a Magyar Írószövetség kritika szakosztályának titkára, 1981–1986 között elnöke, 1988–1992 között főtitkára volt.
Kutatásának középpontjában Ady Endre, Bálint György és Radnóti Miklós életműve állt. Ady Endre verseinek kritikai kiadását rendezte sajtó alá.
Szülei: Koczkás Sándor (1897–1956) iskolaigazgató[2] és Hibrandt Ida (1899–1983)[3] voltak. Három lánytestvére volt: Edit, Ida és Ildikó.