A mai világban a Kijani olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A Kijani évtizedek óta a különböző területek akadémikusai, szakértői és szakemberei tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya. Hatása érezhető volt a társadalomban, a kultúrában, a politikában és a gazdaságban, végtelen vitákat és elmélkedéseket generálva következményeiről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kijani különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását, jelenlegi kihívásait és lehetséges jövőbeli kilátásait. Ezenkívül alaposan megvizsgáljuk a Kijani-ről létező különböző megközelítéseket és véleményeket, hogy teljes és tárgyilagos áttekintést adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Kijani | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Zára |
Község | Gračac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 23440 |
Körzethívószám | (+385) 023 |
Népesség | |
Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 628 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kijani falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Gračachoz tartozik.
Zárától légvonalban 58, közúton 71 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre, Lika déli részén fekszik.
A településnek 1857-ben 481, 1910-ben 580 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falunak már csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 56 lakosa volt.
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
481 | 735 | 534 | 543 | 601 | 580 | 543 | 588 | 519 | 490 | 444 | 351 | 259 | 222 | 16 | 56 |