Keszthelyi Ferenc

	Keszthelyi Ferenc
Született	1928. március 16.; Eger
Elhunyt	2010. december 6. (82 évesen); Vác
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	váci püspök (1992. február 11. – 2003. március 27.)
Iskolái	Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium
Sírhelye	Nagyboldogasszony-székesegyház
	váci püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szerzetesrend	ciszterciek
Pappá szentelés	1951. április 2. ; Székesfehérvár
Püspökké szentelés	1992. március 21. ; Vác
Szentelők	Paskai László (főszentelő); Seregély István (társszentelő); Marosi Izidor (társszentelő);
Hivatal	váci püspök
Hivatali idő	1992–2003
Elődje	Marosi Izidor
Utódja	Beer Miklós
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Bábel Balázs	1999. április 10.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Keszthelyi Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Keszthelyi Ferenc (Eger, 1928. március 16. – Vác, 2010. december 6.) ciszterci szerzetes, váci püspök.^[3]^[4]

Pályafutása

Tanulmányai, lelkészi tevékenysége

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a ciszterciek által vezetett Szent Bernát Gimnáziumban Kádár László Gáborral és Kovács Endre Gergellyel együtt (szintén későbbi ciszterci szerzetesek és püspökök), ahol a cserkészcsapatnak is mindhárman tagjai voltak.^[4]^[5]

Az érettségit követően 1946-ban lépett be a ciszterci szerzetesrendbe,^[3]^[4] ahol a Jeromos szerzetesi nevet kapta. A rend zirci noviciátusában kezdte meg felkészülését a szerzetesi életre.^[3] 1950-ben tette le az ünnepélyes fogadalmat. Mivel ugyanebben az évben az állam feloszlatta a szerzetesrendeket, a teológiai tanulmányokat a székesfehérvári egyházmegyei szemináriumban folytatta. Itt szentelte pappá Shvoy Lajos megyés püspök 1951. április 2-án.^[3]^[4]

Először Polgárdiban volt káplán, majd 1952-ben Nagytétényben; 1953-tól Budafok-Belvárosban működött káplánként és hitoktatóként. 1960-ban püspöke Remetekertvárosba, 1962-ben pedig Tárnokligetre helyezte. 1965-ben Tárnokliget adminisztrátorává, 1967-ben pedig plébánosává nevezte ki. Az ő szervezésében épült fel a község Jó Pásztorról nevezett temploma. 1974-től Nagytétényben volt plébános.^[3]^[4] E minőségében kezdte meg a hitoktatók továbbképzését szolgáló, évenként megrendezett egri kateketikai lelkigyakorlatok szervezését. Kiemelkedő figyelmet szentelt a fiatalok nevelésének: ministránstalálkozókat, a papi hivatást ébresztő közös együttléteket, táborozásokat szervezett.^[3]

Püspöki pályafutása

II. János Pál pápa 1992 februárjában nevezte ki váci megyés püspökké. Püspökké szentelése Vácott történt március 21-én.^[3]^[4] Jelmondatául ezt választotta: „In Christo amici” (Krisztusban barátok). Az ő püspöksége alatt renoválták a szeminárium épületét és a Váci székesegyházat. Restaurálták a nagypréposti palotát, és megújult a váci kálvária. Ebben az időben kezdte meg működését a Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény. Elindult az Egyházmegyei Kántorképző és a levelező teológiai oktatás. Sokat fáradozott az egyházi iskolák újraindításáért. Az ő nevéhez fűződik az 1952-ben állami kényszerből bezárt váci szeminárium újraindítása. 1995-ben Gödöllő-Máriabesnyőn egyházmegyei zsinatot tartott.^[3]

Püspökként 2003. március 22-ig szolgálta az egyházmegyét, 75. életévét betöltve nyugdíjba vonult.^[3]^[4] Nyugdíjas éveit a verőcei egyházi szeretetotthonban töltötte.^[3]

Hosszú és súlyos betegséget követően, életének 83., papságának 60. évében hunyt el. A váci székesegyház altemplomában temették el 2010. december 14-én.^[3]

Művei

Teológiai évkönyv. Szerk. Cserháti Józseffel és Nyíri Tamással. Budapest, 1976
Párbeszéd Istennel. Imakönyv. Összeáll. Csépány Lászlóval és Szabó Gézával. Budapest, 1982 (9. kiad. 1997)
Jézus élete. Szentírási szemelvények. Budapest, 1983
Képes kis Biblia. 9. kiad. Budapest, 1996^[3]