Keresztes-Fischer Lajos

A mai világban a Keresztes-Fischer Lajos soha nem látott jelentőséget kapott. Legyen szó a technológia, az orvostudomány, a politika vagy a kultúra területén, a Keresztes-Fischer Lajos a vita és a gondolkodás központi témájává vált. A globalizáció és a közösségi média előrehaladtával a Keresztes-Fischer Lajos egyre több ember számára elérhetővé és relevánsabbá vált világszerte. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Keresztes-Fischer Lajos különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig, beleértve a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát is, a Keresztes-Fischer Lajos a kortárs panoráma döntő pontjaként jelenik meg. A következő néhány sorban a Keresztes-Fischer Lajos különböző aspektusait és a mai világban betöltött szerepét elemezzük, hogy megértsük hatókörét és jelentését a modern élet különböző területein.

Keresztes-Fischer Lajos
Keresztes-Fischer Lajos 1941-ben
Keresztes-Fischer Lajos 1941-ben
SzületettFischer Lajos
1884. január 8.
Pécs
Elhunyt1948. április 29. (64 évesen)
Vöcklabruck
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásahivatásos katonatiszt
IskoláiKőszegi császári és királyi katonai alreáliskola

Morvafehértemplomi császári és királyi katonai főreáliskola

Mödlingi császári és királyi katonai műszaki akadémia

Bécsi hadiiskola
SírhelyeFarkasréti temető (60/8-1-34)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztes-Fischer Lajos témájú médiaállományokat.

Keresztes-Fischer Lajos Mihály Ferenc (Pécs, 1884. január 8.Vöcklabruck, Ausztria, 1948. április 29.) magyar katona, a vitézi rend tagja, testvére Keresztes-Fischer Ferenc.[3]

Élete

Családja

A Baranya vármegyei értelmiségi római katolikus Fischer családban született. Édesapja, a polgári származású Fischer Ferenc (1852-1940), ügyvéd,[4] édesanyja, a nemesi származású krasznai Krasznay Margit (1863-1945) volt.[5] Apai nagyszülei Fischer Lajos (1823-1908), körjegyző,[6] és Ambrus Terézia voltak. Anyai nagyszülei Krasznay Mihály és Keresztes Mária voltak.

Tanulmányai

1895-től 1899-ig a kőszegi császári és királyi katonai alreáliskola, 1899-től 1902-ig a morvafehértemplomi császári és királyi katonai főreáliskola, majd 1902-től a mödlingi császári és királyi katonai műszaki akadémia növendéke. 1905. augusztus 18-án tüzérhadnaggyá avatták.

Rövid csapatszolgálat után 19091912 között a bécsi hadiiskola hallgatója.

Katonai pályafutása

Az első világháborúban különböző vezérkari beosztásokban, 1919. júniusától december 1-ig a Nemzeti Hadsereg Fővezérségénél teljesített szolgálatot.

1920. május 7-től a Kormányzó Katonai Irodájának beosztottja, 1925. január 15-től a Honvédelmi Minisztérium VI/1. osztályának (ami gyakorlatilag a Honvéd Vezérkar főnökének osztályát jelenti) volt a vezetője. 1929. október 19-től a 6. vegyesdandár parancsnoka.[7] 1931. január 20-tól az 1. lovasdandár parancsnoka. 1933. május 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium VI. csoport főnökének (Honvéd Vezérkar főnökének) a helyettese, 1935. január 15-től a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke. 1938. május 24-től szeptember 29-ig a Honvédelmi Minisztérium VI. csoport főnöke (vagyis ő lett a Honvéd Vezérkar főnöke). Az ő ajánlatára nevezték ki 1938. május 24-én a Kormányzó Katonai Irodájának főnökévé Jány Gusztávot. 1939. február 1-jétől Keresztes-Fischer Lajos 1942. november 1-jéig ismét a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke (1939. február 21-től egyben Horthy Miklós főhadsegédje is lett, ettől kezdve a Katonai Iroda főnöke egyben főhadsegéd volt).

1934. május elsején léptették elő tábornokká. 1937. november 1-jétől már altábornagy. 1940. május elsejétől tüzértábornok, 1941. augusztus 1-jétől vezérezredes. 1943. február 1-jén nyugállományba helyezték.

Utolsó évei

1944. október 15. után a németek testvérével együtt deportálták. A dachaui koncentrációs táborból szabadult. 1945 után Ausztriában élt.

Jegyzetek

Források