Kelenföldi Szent Gellért-plébánia

Ebben a cikkben a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia lenyűgöző világát fedezzük fel. A Kelenföldi Szent Gellért-plébánia eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig érdeklődés és vita forrása volt. A történelem során a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia döntő szerepet játszott különböző területeken, és a kultúrától a gazdaságig mindenre hatással volt. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Kelenföldi Szent Gellért-plébánia számos oldalát és relevanciáját a mai világban. Különböző dimenzióinak feltárásával igyekszünk jobban megérteni jelentőségét és mindennapi életünkben betöltött szerepét. Hasonlóképpen elemezni fogjuk annak időbeli alakulását és a jövőbeni lehetséges hatását.

Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia
Vallásrómai katolikus
Eredettabáni plébánia, ciszterci plébánia
Lelkészi vezetőKelemen Imre
Tisztségeplébános
Alapítva1930 (egyházközség)
1933 (lelkészség)
1937 (plébánia)
Ország Magyarország
SzékhelyBudapest, Bartók Béla út 149.
A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia weboldala

A Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia Budapest XI. kerületének egyik katolikus plébániája. Első temploma 1930-ban épült a Kelenföldi pályaudvar közelében, és 2014-ben bontották le. Az új Szent Gellért-templomot az eredeti helyszíntől kicsit távolabb emelték, építését 1984-ben kezdték meg, felszentelésére 1992-ben került sor.

A plébánia az Esztergom-Budapesti főegyházmegye Budai-Középső Espereskerületéhez tartozik. Hozzá tartozik a Szent Szabina lelkészség és Szent Benedek Tanulmányi Ház.[1][2]

Története

Az egyházközség létrejötte és az első templom

Budapest Kelenföld városrészében 1920-ban alakult meg a Kelenföldi Templomépítő Egyesület; a vasárnapi szentmiséket abban az időben a városrész leányiskolájának tornatermében tartották. Közben az egyesület céljainak megfelelően és nevéhez híven megkezdték egy templom építését is, amit elkészültét követően dr. Mészáros János érseki helynök áldott meg 1930-ban. Ugyanebben az évben szervezték meg az önálló egyházközséget is, részben a ciszterci plébánia, részben a tabáni plébánia területéből; a plébánia megszervezését a főhatóság megbízása alapján dr. Takách János végezte. 1933-ban önálló lelkészség létesült itt, a plébániai jogot pedig 1937-ben nyerte el az egyházközség. A plébánián 1930-tól van önálló anyakönyvezés, a korábbi anyakönyvek a tabáni és a szentimrevárosi plébánián találhatók.[1][2]

Az 1930-as években számos közösség működött a plébánián, köztük a 419. sz. Huba cserkészcsapat (ill. vízicserkészcsapat 6 hajóval).[3] A csapatnak 1935-ben már csónakháza állt a Magyar Cserkészszövetség népszigeti Központi Vízitelepén.[4]

Mivel az elsőként emelt, mindössze 163 négyzetméteres alapterületű templomot valójában csak ideiglenesnek szánták, 1940-ben gyűjtésbe kezdtek egy új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére; az építmény terveit dr. Irsy László készítette el. A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Néhány évvel a háború vége után, 1948-ban ugyan a plébánia megvásárolta a XI. kerületi Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant, egy kisegítő kápolna és egy sekrestyés lakás létesítésének céljára, de a kommunizmus térnyerése nem segítette az egyházközség fejlesztési terveit: a telket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára.[1][2][5]

Az 1950-es években itt jött létre a Regnum Marianum első, rendházon kívül alapított közössége, melynek keretei között aktív ifjúsági élet folyt.[6][7] Ezért a plébánia káplánjai közül Rózsavölgyi László, Emődi László és Keglevich István ellen is büntetőeljárás indult, és 1961-ben, illetve 1965-ben is koncepciós perben (első és második regnumi per) börtönbüntetésre ítélték őket.[8] A kelenföldi regnumi közösségben nőttek fel Bajcsy Lajos, Balás Béla, Blanckenstein Miklós, Diószegi László és Blanckenstein György későbbi regnumi atyák.[9]

A kommunista hatalomátvétel után az egyesületek megszűntek, a közösségi élet összezsugorodott. 1969-ben a régi városrészek lebontásával a hívek egy része más városrészekbe költözött; a plébánia az újonnan felépült kelenföldi és őrmezői lakótelepre (1971) költözőket próbálta megszólítani.[10]

A régi templomot a gyülekezet 1992-ig használta, habár az épület állapota fokozatosan romlott, a rendszerváltás körüli években a szerkezete is megroggyant, később pedig a tetőzete is berogyott. Megüresedése után a helyiségben egy ideig hajléktalanellátást végzett az egyház, majd ideiglenes építőanyag-raktárnak használták egy részét. Az 1990-es évek második felében ismét az államhoz került, ettől fogva az állaga még gyorsabb romlásnak indult, olyannyira, hogy 2012 körül le is kellett falazni a bejáratát, nehogy valamelyik építőelem ráomoljon egy oda behúzódó hajléktalanra. Az épületet, amely sosem kapott műemléki címet, végül 2014. szeptember közepén bontottatta le az egyházközség.[5] Helyén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kollégiumot épített, mely 2020 szeptemberében Collegium Adalbertinum[11] néven nyílt meg.

Az új templom építése

Szent Gellért-templom
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye
VédőszentSzent Gellért
Építési adatok
Építése1984–1992
TervezőjeKiss András
Felszentelés1992
Elérhetőség
TelepülésBudapest XI. kerülete
Hely1115 Budapest, Bartók Béla út 149.
Elhelyezkedése
Szent Gellért-templom (Budapest)
Szent Gellért-templom
Szent Gellért-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″47.468700°N 19.022730°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 01′ 22″47.468700°N 19.022730°E
Térkép
A Szent Gellért-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért-templom témájú médiaállományokat.

Az új templom ötlete és pénzügyi alapjának megteremtése Krichenbaum József plébános nevéhez fűződik. Ő érzett rá arra a magyarországi piaci űrre, hogy minden temetkezési forma csak 25 évre biztosít elhelyezést. Ezzel szemben az épülő templom altemplomában kialakított urnatemetőben kezdetben egyszeri megváltási díjért korlátlan ideig biztosította a végső nyughelyet 1 fülkében akár 4 embernek is. Különösen a külföldre került magyarok körében lett népszerű, hiszen így leszármazottak nélkül is a végső nyughely valóban egy magyarországi végső nyughely lehetett. A korlátlanság lehetőségét később az egyház megtiltotta, de az ötlet elérte célját a még szocializmus idején elkezdett legnagyobb méretű új templom felépült.[12]

A Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén tették le. Az új épületben az első szentmise 1992 karácsonyán volt, amikor gyertyás körmenettel költözött át a gyülekezet a régi templomból az új helyre. Az új templomot úgy építették meg Kiss András Ybl-díjas építész tervei alapján, hogy zárt belső tere zsúfoltság nélkül is képes legyen befogadni legalább 1500 embert. 1997-től a templom melletti telken kialakított, s a Szent Sírról elnevezett kolumbárium tovább bővült, a bővítést 2003 őszén adták át. A kápolna sajátossága a tetőtér fordított csónak alakja, amely Noé bárkájára emlékeztet, egyúttal a természetes világítást is biztosítja.

Időközben, 1999 augusztusára megépült a templom harangtornya is, illetve ugyanebben az időszakban nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje; ez utóbbiban Szent István és Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet és Árpád-házi Szent Margit bronz mellszobra látható. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is.

A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.

A Budapest-kelenföldi Szent Gellért templom tornyában 3, az urnatemető feletti haranglábon 1 harang lakik. A nagy- , közép- és lélekharang kiemelt jármon, a kisharang egyenes jármon függ. A három nagyobb harang csőlineáris motorral szól, a lélekharang kézzel húzva szólaltatható meg.

A templom búcsúnapja védőszentjének, Szent Gellért vértanú püspöknek emléknapja: szeptember 24.

2023 szeptemberében megalakul az 1049. sz. Márton Áron cserkészcsapat.[13]

Papjai

A templom a Bartók Béla út felől nézve
A templom belseje
Az altemplom

Plébánosok

Év Név Megjegyzés
1930–1954 Dr. Takách János [2]
1955–1979 Dr. Élő József [2] 1954.09.01-jétől plébánoshelyettes, 1955.02.01-jétől plébános[14]
1979–2001 Krichenbaum József [2]
2001 Musits Antal ideiglenesen plébániai kormányzóként[15]
2001–2020 Forgács Alajos [2][16][17]
2020– Kelemen Imre [17]

Káplánok

Év Név Megjegyzés
(...)
1945 Tompa Nándor [18][19]
1946 Sulyok László [20]
1947–1948 Dunay Antal
1948–1949 Sághy Ferenc [21]
?–1954 Dr. Élő József 1954-től plébánoshelyettes, majd plébános[14]
1949–1957 Rózsavölgyi László [19][22]
1954–1960 Keglevich István [23]
? (1954 után)–? (1958 után) Réthy László [6][9]
1958–1960 Emődi László [19][24]
1960–1961 Gallai József [25]
(...)
? (1972 után)–? (1984 előtt) Turcsik György [26][27]
1979–1984 Bodó Károly [28]
1984–1990 Lipp László [26][29]
1990–1993 Kemenes Gábor [26][30]
1993–1994 Sulok Tibor [31]
1994–2004 Ailer Gáspár [32]
2002–2006 Zsiga Péter [33]
2006–2009 Ujházy Lóránd [34]
2009–2011 Paduraru Iulian [35]
2011–2013 Lak Gábor [36]
2013–2015 Ádám Miklós [37]
2015–2020 Bakos Zsolt [17][38]
2020–2021 Tihanyi Péter [17]
2021– Riesz Domonkos [39]

Kisegítő lelkészek

2005–2007 Siményi Ferenc [40]
2018– Müller György [41]
2019–2021 Charles Ejieji [42]

Állandó diakónusok

Év Név Megjegyzés
(...)
1998– Börcsök Árpád [43]
2006– Kovács Ferenc [44]
2017– Szarvas Levente

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Budapest-Kelenföld - Szent Gellért plébánia (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  2. ↑ a b c d e f g Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ISBN 963-361-626-3  
  3. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 11:30 – 12:32. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  4. ↑ szerk.: Tabajdi Gábor, Szigeti László: Magyar cserkészélet (1910–1948) (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Magyar Cserkészszövetség, 301. o.. ISBN 978-963-8305-64-0 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 7. 
  5. ↑ a b Szép csendben lebontották a kelenföldi templomot (magyar nyelven). Falanszter blog, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  6. ↑ a b Emődi László.szerk.: Fodor Bertalan: A Regnum Marianum története 1900–1970 (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum. ISBN 978-963-12-6693-1 (2016). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  7. ↑ Dobszay János. Így – vagy sehogy! Fejezetek a Regnum Marianum életéből (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Regnum Marianum. ISBN 963 85036 8 8 (1991). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  8. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:33 – 20:48. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  9. ↑ a b Atyák a Regnum Marianum akácfáján (pdf) (magyar nyelven), Regnum Marianum (1996). Hozzáférés ideje: 2020. október 15. 
  10. ↑ Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 22:30 – 23:20. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  11. ↑ Kollégium Budapesten a XI. kerületben. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  12. ↑ Hírlap, Jávorszky Béla Szilárd – Magyar: Amíg a templom áll, el nem évülünk. www.jbsz.hu. (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  13. ↑ Kelemen Imre: Évközi 11. vasárnap - Hirdetések (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia, 2023. június 17. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
  14. ↑ a b Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 20:02 – 20:27. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  15. ↑ (2001. szeptember 2.) „Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye hírei”. Új Ember 56.. 
  16. ↑ Forgács Alajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  17. ↑ a b c d Személyi változások egyházmegyénkben – 2020. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  18. ↑ Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009. ISBN 963-361-626-3  
  19. ↑ a b c Krajsovszky Gábor (2016). „Keglevich István kihallgatási jegyzőkönyve és önvallomása 1956-ról”. Betekintő (3). (Hozzáférés: 2020. október 15.) 
  20. ↑ Sulyok László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  21. ↑ Sághy Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  22. ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3  
  23. ↑ Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ISBN 963-361-626-3  
  24. ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997. ISBN 963-361-626-3  
  25. ↑ Gallai József. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  26. ↑ a b c Siményi Ferenc. (2017). Templom Kelenföldön (magyar nyelven). Kelenföldi Szent Gellért-plébánia. A jelenet helye a filmen: 24:48 – 24:57. (Hozzáférés ideje: 20201015.)
  27. ↑ Elhunyt Turcsik György (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  28. ↑ Bodó Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  29. ↑ Lipp László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  30. ↑ Kemenes Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  31. ↑ Sulok Tibor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  32. ↑ Ailer Gáspár. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  33. ↑ Zsiga Péter. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  34. ↑ Ujházy Lóránd dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. július 5.)
  35. ↑ Paduraru Iulian. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  36. ↑ Lak Gábor. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  37. ↑ Ádám Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  38. ↑ http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=374[halott link]
  39. ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben – 2021. Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  40. ↑ FRIEDMAN, ERWIN (1969. december 1.). „Review of A Fovarosi Kozponti Gyermekideggondizo Intezet es Halozatanak Jubileumi Evkonyve 1958-1968 (Metropolitan Central Child Guidance Institute and Network; Jubilee Yearbook 1958-1968).”. Contemporary Psychology: A Journal of Reviews 14 (12), 680–680. o. DOI:10.1037/009707. ISSN 0010-7549. 
  41. ↑ „Müller György”, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Hozzáférés: 2020. június 1.) (hu-HU nyelvű) 
  42. ↑ Charles Ejieji (magyar nyelven). Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  43. ↑ Börcsök Árpád. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  44. ↑ Kovács Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. . (Hozzáférés: 2015. március 17.)

Források

További információk