Fővárosi Művelődési Ház

A mai világban a Fővárosi Művelődési Ház olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Akár tudományos, akár politikai, társadalmi vagy kulturális, a Fővárosi Művelődési Ház felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét egyaránt. Relevanciája és jelentése az idők során változott, megmutatva a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ennek a cikknek az a célja, hogy elmélyedjen a Fővárosi Művelődési Ház különböző dimenzióiban, feltárja következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. A Fővárosi Művelődési Ház eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig olyan kulcsfontosságú témát képvisel, amely megérdemli a mélyreható elemzést és megvitatást.

A lebontott régi helyett épült, 2012-ben átadott művelődési ház

A Fővárosi Művelődési Ház (rövidítése: FMH) Budapest egyik ismert, eredetileg 1951-ben alapított[1] közművelődési intézménye, Újbudán, a Fehérvári úton. Az eredeti épület lebontása után a mai épületet 2012-ben adták át,[2] a sok névváltozás után a jelenlegi neve Temi Fővárosi Művelődési Ház, rövidítése továbbra is FMH.

Története

Az eredetileg német tulajdonú Pamuttextil Művek a második világháborút követően szovjet, majd 1952-ben magyar állami kézbe került, a szovjet igazgatóság javasolta, hogy a gyár munkásai számára egy kultúrházat hozzanak létre.[1] A Fehérvári úton Dávid Károly tervei alapján megépült épületet a gyár dolgozói 1951. december 21-én, Sztálin 71. születésnapján Pamuttextil Művelődési Ház néven vehették birtokba.[1] 1954 októberétől a Pamuttextilművek, a Kelenföldi Textilkombinát és a Budai Pamutfonó közös vezetése alá került, 1954. november 1-től pedig az új neve Dallos Ida Kultúrház lett.[1] 1959-ben a kultúrotthont szervezetileg a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa vette át. A neve ekkor Szakszervezetek Kultúrotthona lett. [1] 1961-ben a Dohány utcai Egressy Klubot és a Népköztársaság útján[3] lévő Fővárosi Népművelési Tanácsadót összevonták vele, ekkor kapta az évtizedekig hivatalos és a lakosság körében ma is használt Fővárosi Művelődési Ház nevet és az FMH rövidítést.[1] 1979-ben megszűnt a "társbérlet": a népművelők elköltöztek a Budapesti Művelődési Központba.[4][1] Az intézmény neve 1979. március 19-től Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza volt,[1] ez rövidítésében is megjelent: hivatalosan – pl. a programfüzetekben – SzFMH-ként rövidítették, de a köznyelvben megmaradt az évtizedes elnevezés.[5]

Az eredeti, 600 fős – később moziként is használt – színházteremből és 17 kisebb helyiségből álló épületet fennállása alatt többször bővítették, korszerűsítették. A legfontosabb fejlesztés 1968-69-ben történt: ekkor épült az új épületszárny, könyvtárhelyiség és a híres körterem.[1] Utóbbi a hírét annak köszönhette, hogy ez volt a helyszíne a néptánc- és népzenei rendezvényeknek (pl. a Muzsikás Gyermektáncháznak is). Ennek kapcsán a homlokzatra a Folklór Centrum felirat is kikerült; a népszerűséget mutatta, hogy ekkoriban a rendezvények alatt számos turistabusz parkolt előtte.[6] 1986-89 között a SZOT beruházásában korszerűsítették a színháztermet, az előadótermet és a gépészetet. Színészöltöző, díszlettároló, műhely és raktárhelyiségek épültek a hátsó épületszárnyban.[1]

A rendszerváltás után a SZOT kezelői és működtetői jogait más, újonnan létrehozott jogi személyekhez vitték át, míg 1993-ban megalakult a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete (SZMMIE), ahová az FMH működtetési joga is került, új hivatalos neve ekkor Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Fővárosi Művelődési Háza lett. 2000-től a SZMMIE új neve Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI), ennek megfelelően ház TEMI Fővárosi Művelődési Háza nevet kapta.[1]

A ház 2011-ben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, azonban ekkorra már megszületett a döntés: a kerület robbanásszerű ingatlanfejlesztései a Fehérvári út 45-51. számú telket is érinteni fogják. A terület jobb kihasználása érdekében az eredeti épületet lebontják, és egy új, üzleti és lakóegységeket is magába foglaló ingatlankomplexum[7] jön létre, amibe az FMH is átköltözik. Az átköltözés 2012-ben valósult meg.[1]

Nevezetes programok

Az FMH-hoz számos, jellegzetes, sokszor egyedi program, rétegérdeklődésre számot tartó rendezvény kapcsolódott.[6]

  • Táncház (Muzsikás együttes), 1973 óta, 1974-től Muzsikás Klub
  • Illés Klub 1968-tól
  • Gyűjtők Klubja 1964-től
  • Magnós Klub
  • Újítók Klubja
Ez a kultúra témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l Fővárosi Művelődési Ház, goodbye! fovarosi.blog.hu (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ INTÉZMÉNYEK TEMI FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZA (BUDAPEST) www.temie.hu (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  3. ↑ Ma Andrássy út.
  4. ↑ Budapest, XI. Szakasits Árpád (ma Etele) út 55. alá.
  5. ↑ Sokáig (még a 2000-es években is) a villamosmegálló elnevezése – függetlenül a névváltozásoktól – Fővárosi Művelődési Ház maradt. Ma az időközben kialakult, korábban névtelen tér alapján a megálló neve Csonka János tér.
  6. ↑ a b Élet a régi FMH-ban fovarosi.blog.hu (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
  7. ↑ Ma a Fehérvári út 45. számú ház (ahol az eredeti kultúrház épülete fizikailag jórészt állt) elnevezése Kelenliget.

Források

Budapest lexikon 1. kötet 424. old. (Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza címen)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek