Ebben a cikkben a Páduai Szent Antal-plébániatemplom (Bosnyák tér) témával foglalkozunk, amely a mai társadalom különböző területein vált aktuálissá. Ez a téma vitát és elemzést váltott ki különböző kontextusokban, a tudományos és akadémiai területtől a kulturális és társadalmi területig. Ebben a cikkben a Páduai Szent Antal-plébániatemplom (Bosnyák tér)-hez kapcsolódó különböző aspektusokat és perspektívákat fogjuk feltárni, hogy megértsük a mai hatását és hatókörét. Részletes és szigorú elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Páduai Szent Antal-plébániatemplom (Bosnyák tér)-ről, foglalkozva a mindennapi élet különböző területein jelentkező következményeivel és következményeivel.
Páduai Szent Antal-plébánia | |
![]() | |
Vallás | Keresztény |
Felekezet | Római katolikus |
Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
Egyházközség | Budapest Budapest-Zugló espereskerület |
Pap(ok) | Bárány Béla (plébános) Umhauser Ádám (káplán) Lak Gábor (káplán) |
Építési adatok | |
Építése | 1941–1946 |
Tervezője | id. Rimanóczy Gyula |
Felszentelés | 1946. augusztus 18.[1] |
Felszentelő | Mindszenty József hercegprímás |
Elérhetőség | |
Település | Budapest XIV. kerület |
Hely | 1145 Budapest, Bosnyák u. 26. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Páduai Szent Antal-plébánia weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal-plébánia témájú médiaállományokat. | |
A zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom, közkeletű nevén „Bosi” a Bosnyák tér 7. alatt elhelyezkedő római katolikus templom. Budapest második legnagyobb temploma.[2]
A téren először 1923-ban emeltek ideiglenes templomot, melyet a nem időtálló bauxitbeton alapanyag miatt le kellett bontani. Az új, 1620 m² alapterületű templom a régi mellett épült fel, id. Rimanóczy Gyula terve szerint modernizált neoromán stílusban,[3] 1941–1946 között (az eredeti tervek magasabb tornyot tartalmaztak csúcsos toronysisakkal, amely 2014-re készült el).
1980-ban Bagi István segédpüspök szentelte fel az új oltárt.
A templom szentélyét Kontuly Béla Páduai Szent Antal élettörténetét ábrázoló freskói díszítik, amelyeket a művész 1961-es dátummal látott el. A bejárattól jobbra Szent Antal faszobra látható. A templomhajó jobb oldalán szokatlanul nagy méretű 14 darabos keresztút féldombormű látható. Ezen az oldalon egy megkoronázott Szűz Mária szoborral díszített kápolna, míg továbbhaladva a szentély felé egy Szent József mellékoltár található. Vele szemben a templom bal oldalán Jézus-oltár áll, majd visszafelé haladva a bejárat felé egy Jézus-feszület oldalkápolnát és egy Mennyek Királynője-rézszobrot láthatunk.
Budapest egyik legjobb és legnagyobb orgonája található itt, mely az első és második manuál közt cserélhető főművel (Grand, Hauptwerk, koroknak és stílusoknak megfelelően kiválasztható manuál) és a hangolást segítő „elektromos asszisztenssel” rendelkezik. Az 1991-re szinte minden elemében újjáépített négymanuálos, nyolcvan regiszteres orgona hangja számos lemezfelvételen hallható.[4][5][6] A 2007-ben felújított templomban 550 ülő- és 120 állóhely található.
A templom 1946-os felszentelésére csak részben készült el a torony, amit 2013–14-ben pótoltak. Az építkezés 2013. október 1-jén kezdődött. 2014. január 21-én emelték a 32 méter magas torony tetejére a 9 tonna súlyú és a kereszttel együtt 22,65 méter magas toronysisakot. Így a torony a keresztcsúcsig 54,5 méter magas lett. A torony új részének a burkolata ürömi kvarckő, ami az eredeti burkolattól kicsit eltérő árnyalatú.[7]
A toronyba 2014. szeptember 21-én négy harang költözött. Az új, 425 kg-os Magyarok nagyasszonya és a 210 kilós Szent István, egy lélekharang valamint a már korábban is használt Szent Antal. Felszentelésüket Székely János az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke végezte el. Az új harangokat Gombos Miklós harangöntő készítette.[8]