Ma a Kápolna-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Kápolna mindenkit érintő probléma, mivel hatással van a mindennapi élet különböző területeire, az egészségtől a gazdaságig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, mi az a Kápolna, és miért aktuális ma. Elemezzük a hatását a különböző területeken, és hasznos információkkal szolgálunk a téma jobb megértéséhez. Ezenkívül megvizsgálunk különböző véleményeket és nézőpontokat a Kápolna-ről, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet kapjunk. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a Kápolna-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban!
A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírja fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendszerint a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciójuk van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a „köpenyke" illetve latinul capella. A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, capella volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig capellanonak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
--
|