Szent Anna-kápolna (Székesfehérvár)

Ez a szócikk a székesfehérvári kápolnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent Anna-templom (egyértelműsítő lap).

Szent Anna-kápolna
Hentel-kápolna
Vallás	Kereszténység
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Székesfehérvári
Egyházközség	Székesfehérvár-belvárosi
Védőszent	Szent Anna
Építési adatok
Építése	1474 körül
Stílus	Gótikus
Építtetője	Kálmáncsai Domonkos és Hentel
Felszentelés	1474 körül
Védettség	műemléki védelem
Elérhetőség
Település	Székesfehérvár, Belváros
Elhelyezkedése
Szent Anna-kápolna Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 31″, k. h. 18° 24′ 50″47.191944444444, 18.41388888888947.191944°N 18.413889°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 31″, k. h. 18° 24′ 50″47.191944444444, 18.41388888888947.191944°N 18.413889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-kápolna témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A székesfehérvári Szent Anna-kápolna^{[* 1]}, más néven Hentel-kápolna a város egyetlen épen maradt gótikus műemléke, valamint az egyetlen épségben fennmaradt középkori épülete. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázóbazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. A Belvárosban, a II. János Pál pápa téren áll.

A kápolna középkori neve nem ismert, és feltételezhető, hogy azonos azzal a kápolnával, amelyet Kálmáncsehi Domonkos építtetett, s amely a török hódoltság alatt muzulmán imaházként működött.

A kápolnát 1711 és 1729 között Nádasdy László csanádi püspök, egyúttal székesfehérvári őrkanonok restauráltatta, ekkor került a tetőre a barokk stílusú huszártorony.

A gótikus kápolna homlokzata elé a 19. században előcsarnokot húztak, ekkor cserélték fel a főhomlokzaton lévő csúcsíves ablakot a rózsaablakkal. Az 1934-es restaurálás során bontották le az épület hatását és arányait rontó előcsarnokot, ezáltal szépen érvényesül a késő gótikus pálcatagos kapukeret. A hódoltság alatt muzulmán imaház volt, erről tanúskodik a falak ornamentális festése és a bejárattól balra lévő festett felirat maradványa.

A Szent István-bazilika felé néző déli homlokzaton három magas, csúcsíves ablak látható.

Gótikus, egyhajós templomteret finom hálóboltozat zárja. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. Az egyhajós templomteret hálóboltozat fedi. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.

A kápolna huszártornyában két harang található.

• Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten. Felirata: "Fudit Henricus Eberhard Pestini AD 1818". Súlya ismeretlen. Kalazanci Szent Józsefről, a piarista rend alapítójáról nevezték el.

• Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de legalább annyi idős, mint a Szent József-harang.

A kápolna előtt Kálmáncsai Domonkos humanista székesfehérvári prépost szobra áll, az Országalma mestere, Ohmann Béla készítette. A Nagyboldogasszony-bazilika egykori prépostját ábrázoló alak a székesegyházra tekint fel, baljában a kápolna alapítólevelét tartja, jobbját a kápolna makettjén nyugtatja.

A Szent István-székesegyház, a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma szintén a II. János Pál pápa téren, a kápolna mellett áll.

• 
  A rózsaablak
• 
  Török kori falfestmények a kápolnában
• 
  Kálmáncsai Domonkos szobra a tekintetét a székesegyház tornyaira emeli
• 
  A kápolna elülső homlokzata
• 
  A kápolna bejárata
• 
  Emléktábla

• Templom.hu - Templomok és harangok a történelmi Magyarországon
• Székesfehérvári egyházmegye honlapja

• A Szent Anna-kápolna belülről 360°-os gömbpanorámán