A mai világban a Keck Obszervatórium olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Keck Obszervatórium-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ez a jelenség széles körű vitát és elemzést váltott ki különböző területeken, ami számos olyan cikk elkészítéséhez vezetett, amelyek igyekeznek feltárni és megmagyarázni ennek sokrétű aspektusát. Ebben az értelemben a Keck Obszervatórium témájával való foglalkozás fontossága abban rejlik, hogy képes elgondolkodni, kérdéseket vetni fel és jobban megérteni a mai jelentőségét.
Keck Obszervatórium | |
![]() | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Település | Hawaii |
Típus | csillagászati obszervatórium |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Keck Obszervatórium weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keck Obszervatórium témájú médiaállományokat. | |
A W. M. Keck Obszervatórium csillagvizsgáló, ami a Amerikai Egyesült Államokban, Hawaii államban, Hawaii szigeten, a Mauna Kea vulkán tetején, 4194 méteres tengerszint feletti magasságon áll (magasabban annál a szintnél, ahol a felhők többsége halad).
Nevét William Myron Keck amerikai üzletemberről kapta, aki a Superior Oil Company alapítója volt. A cég ma az ExxonMobil része. 1985-ben fia, Howard B. Keck amerikai üzletember vezette azt az alapítványt, ami 70 millió dollárral finanszírozta a Keck I-távcső építését.
A Keck I-távcső 1993 óta működik, ez a jelenleg használatban levő harmadik legnagyobb tükrös távcső. A tükör effektív átmérője 10 méter, 36 darab hatszög alakú, speciális üvegből készült szegmensből áll, melyek mindegyike kb. 2 m átmérővel rendelkezik. A Keck I obszervatórium volt a prototípusa a szegmentált tükrös teleszkópoknak. A távcső technikailag a többtükrös távcsövekhez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a tükrök egymás mellett helyezkednek el. Egy összetett elektronikájú berendezés lézersugarak segítségével állandó ellenőrzés alatt tartja a tükröket, és biztosítja, hogy a rendszer olyan optikai tulajdonságokkal rendelkezzen, mintha egyetlen nagy tükörrel lenne felszerelve.
A Keck II-távcsövet 1996-ban telepítették a fent említett ikertestvére mellé.
Ha a két távcsővel egyszerre ugyanazt az objektumot figyelik meg, akkor jelentősen növelhető a felbontóképesség. A távcsövekkel az atmoszféra alsóbb rétegeiben már nem észlelhető infravörös- és mikrohullámok is megfigyelhetők.