Kóbor Noémi

Ebben a cikkben a Kóbor Noémi-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években/évszázadokban. A Kóbor Noémi egy olyan téma, amely szakértők és minden korosztály figyelmét felkeltette a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, mi is az a Kóbor Noémi, jelentőségét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kóbor Noémi-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint az általa jelentett kihívásokat és előnyöket. Kétségtelen, hogy a Kóbor Noémi téma mindannyiunkat foglalkoztat, és elengedhetetlen, hogy teljes egészében megértsük, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.

Kóbor Noémi
1931 körül
1931 körül
SzületettBermann Noémi
1896. augusztus 12.
Budapest[1]
Elhunyt1959. május 8. (62 évesen)
Budapest XI. kerülete
Állampolgárságamagyar
SzüleiKóbor Tamás
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-8-13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóbor Noémi témájú médiaállományokat.

Kóbor Noémi, születési és 1905-ig használt nevén Bermann Noémi,[2] férjezett Kallós Istvánné (Budapest, 1896. augusztus 12. – Budapest, 1959. május 8.)[3] magyar író, kritikus, műfordító.

Élete

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (5B-8-13)

Kóbor Tamás újságíró és Erdei Róza leánya. Középiskoláit szülővárosában végezte, korán kezdett el foglalkozni az irodalommal. A második világháborút megelőzően Az Újság című napilapnál dolgozott. Főként a korabeli külföldi irányzatok ismertetésének szentelte munkáját. 1920–tól 1939-ig publikálta könyvdrámáit, valamint regényeit. 1945 után fordított Gajdar, Borisz Gorbatov, Katajev, Alekszandr Kuprin, és Alekszej Tolsztoj műveiből. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B. parcella 8. sor 13. sírhely).[4] A sírban fekszik még Kallós István első házasságából származó gyermeke Kallós Erzsébet is.[5]

Magánélete

1928. november 20-án Budapesten feleségül ment Kallós Istvánhoz, a Margitsziget Szálloda és Szanatórium Rt. igazgatójához, Klug Lipót és Schwarz Regina fiához.[6]

Művei

  • Ezerkilencszáztizenhat. Anti tanár úr (1917)[7]
  • Goethe (dráma, Budapest, 1920)
  • Jeruzsálem pusztulása (dráma, Budapest, 1922)
  • Koppány vezér (regény, Budapest, 1924)
  • Elmúlt virágok (elbeszélés, Budapest, 1928)
  • Mi lett belőlem? (regény, Budapest, 1934)
  • És tedd rá éltedet (regény, Budapest, 1936)
  • Az ismeretlen barát (regény, Budapest, 1939)

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 6645/1905. Forrás: MNL-OL 30798. mikrofilm 200. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 2. oldal 30. sor
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 437/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
  4. ↑ Kallós Istvánné Kóbor Noémi
  5. ↑ Noémi, Éltető; Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna:: Do adolescents take more risks? Not when facing a novel uncertain situation (PDF). Kóbor Noémi Lívia, 2017. október 19. (Hozzáférés: 2023. december 28.)
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 888/1928. folyószáma alatt.
  7. ↑ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Do adolescents take more risks? Not when facing a novel uncertain situation. Kóbor Noémi Lívia, 2023. április 23. (Hozzáférés: 2023. december 28.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
  • Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Noémi naplója 1910-1920, Budakalász, 2023.
  • Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna: Kóbor Noémi Lívia, Budakalász,2023