Arkagyij Petrovics Gajdar

Ebben a cikkben elemezzük, hogy a Arkagyij Petrovics Gajdar milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Arkagyij Petrovics Gajdar nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, és fontos tanulmányozni a kultúrára, gazdaságra, politikára és más releváns szempontokra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy a Arkagyij Petrovics Gajdar hogyan változtatta meg az emberek interakcióját, változtatta meg bizonyos iparágakban a dinamikát, és hogyan hozott jelentős változásokat a kollektív gondolkodásmódban. Átfogó elemzéssel megkíséreljük jobban megérteni a Arkagyij Petrovics Gajdar globális hatását és a modern társadalom fejlődésében betöltött szerepét.

Arkagyij Petrovics Gajdar
Élete
Született1904. január 22.
 Orosz Birodalom Lgov, Kurszki kormányzóság
Elhunyt1941. október 26. (37 évesen)
 Szovjetunió, Lepljavo (Ukrajna)
SírhelyKanyiv
Nemzetiségorosz
SzüleiNatalya Salkova
Pyotr Golikov
HázastársaRachel Lazarevna Solomyanskaya (1925–1931)
GyermekeiTimur Gaidar
Pályafutása
Írói álneveArkagyij Gajdar
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
Alkotói évei1925–1941
Fontosabb műveiTimur és csapata (1940)
Kitüntetései
  • Méltóság Érdemrendje
  • Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkagyij Petrovics Gajdar témájú médiaállományokat.
A ház, ahol Arkagyij Gajdar gyermekkorában élt, jelenleg emlékmúzeum (Arzamasz)

Arkagyij Petrovics Gajdar (Аркадий Петрович Гайдар, eredeti nevén Golikov) (Lgov, 1904. január 22..[1] – Lepljavo, 1941. október 26.) orosz ifjúsági író.

Élete

Pedagóguscsaládból származott. Már korán, tizennégy esztendősen a Vörös Hadsereg katonája lett, tizenhét évesen pedig zászlóalj-parancsnoknak nevezték ki.

„Mindössze tizennégy éves voltam, amikor beálltam a Vörös Hadseregbe. De magas voltam, széles vállú, és – persze – azt hazudtam, hogy már betöltöttem a tizenhatot. Sok frontot megjártam, harcoltam Petljura ellen, a lengyel és a kaukázusi fronton, az ország belsejében az Antonovscsina ellen, s végül Mongólia határának közelében.”

– Arkagyij Gajdar önéletrajza, 1937[2]

A második világháborúban a Komszomolszkaja Pravda haditudósítójaként vett részt. A Délnyugati front egységeinek bekerítése után, 1941 szeptemberében csatlakozott egy partizáncsoporthoz, amelyben géppuskásként harcolt. A németekkel vívott összecsapásban vesztette életét 1941. október 26-án az ukrajnai Lepljavo falu közelében. Kanyivban temették el.

Gajdar fia, Timur később ellentengernagy lett a flottánál, unokája, Jegor ismert közgazdász és politikus, aki többek között 1992-ben Oroszország ügyvivő miniszterelnöke is volt.

Művei

Irodalmi működését 1925-ben kezdte, és az ifjúság számára kalandos kisregényeket, elbeszéléseket alkotott. Alkotásainak jellegzetessége a nevelő célzat. Leghíresebb művei:

  • RVSZ (РВС), (1926)
  • A négyes számú fedezék (Четвертый блиндаж), (1935)
  • A dobos története (Судьба барабанщика), (1938)
  • Csuk és Gek (Чук и Гек), (1939)
  • Timur és csapata (Тимур и его команда), (1940, ifjúsági regény) – Magyarországon és a kelet-európai országokban sokáig igen olvasott és népszerű mű volt.

Magyar fordítások

  • Timur és csapata; ford. Szőllősy Klára; Dante, Bp., 1946
  • A dobos története; ford. Szöllősy Klára; Dante, Bp., 1947
  • Timúr és hadnagyai; ford. Pártos Zoltán; Az Orosz Könyv, Bukarest, 1947
  • Csuk és Gek; ford. Raab Gábor; Dante, Bp., 1948
  • Távoli vidékek; ford. Kóbor Noémi; Új Magyar Kiadó, Bp., 1949
  • R. V. Sz. Ifjúsági regény; ford. Koltai Sándor; Révai, Bp., 1949
  • Iskola; ford. Árkos Antal; Franklin, Bp., 1949
  • Messzi tájak; ford. Dobó Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1949 (Irodalmi kiskönyvtár)
  • Árkádij Gajdar: Tyimur és csapata; ford. Sándor László; Területi Könyv- és Újságkiadó, Uzshorod, 1949
  • Iskola. Regény; ford. Kenderi Endre; Kárpátontúli Kiadó, Uzshorod, 1952
  • Csuk és Gek. Elbeszélés; ford. Szöllősy Klára; Ifjúsági, Bp., 1953 (Kispajtások mesekönyve)
  • Gajdar válogatott művei, 1-2.; ford. Árkos Antal et al.; Ifjúsági, Bp., 1954
  • Timur és csapata / A hóvár parancsnoka; ford. Szöllősy Klára, versford. Darázs Endre; Athenaeum, Bp., 1950
  • Pajtásaim; Kárpátontúli Kiadó, Uzsgorod, 1955
  • Hadititok; ford. Rab Zsuzsa; Ifjúsági, Bp., 1955
  • A kék csésze; ford. G. Lengyel Judit; Ifjúsági, Bp., 1955 (Kispajtások mesekönyve)
  • A négyes számú fedezék és egyéb történetek; ford. Rab Zsuzsa, Kulcsár István; Ifjúsági, Bp., 1956 (Kispajtások mesekönyve)
  • Timur és csapata. Regények és elbeszélések; ford. G. Lengyel Judit et al., utószó Schindler Frigyesné; Móra, Bp., 1962 (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei)
  • A négyes számú fedezék. Elbeszélések; ford. Lengyel Judit, Rab Zsuzsa, Szőllősy Klára; Móra, Bp., 1972
  • A dobos története. Kisregények és elbeszélések; ford. Szőllősy Klára, G. Lengyel Judit; Móra, Bp., 1975

Magyarul megjelent kisregény- és novellagyűjteménye

Jegyzetek

  1. ↑ A születésekor érvényes Julián naptár szerint: január 9.
  2. ↑ Arkagyij P. Gajdar: Timur és csapata (Móra Könyvkiadó, 1982 - 146. oldal)

Források

További információk