Kállai István

A mai világban a Kállai István nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Kállai István felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kállai István-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Ezen túlmenően elemezzük a Kállai István-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.

Kállai István
Kállai István 2010-ben
Kállai István 2010-ben
Élete
Született1929. május 7.
Budapest
Elhunyt2015. július 2. (86 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiKállai Elemér
Weber Stefánia
HázastársaKovács Erzsébet (h. 1952)
GyermekeiFerenc (1954)
Gábor (1959–2021)
Pályafutása
Első műveIrány Caracas! (1957, Fejér Istvánnal)
Fontosabb műveiMajd a papa... (1958)
A veréb is madár (1968, filmforgatókönyv)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1959)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1959)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai István témájú médiaállományokat.

Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.[1]) magyar író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Kállai Gábor sakknagymester édesapja.

Életút

Kállai (1906 előtt: Kohn) Elemér nemzetközi szállítmányozó és Weber Stefánia (1901–1993) második gyermekeként született. (Édesanyja Alpár Gitta unokatestvére volt.) Kamaszként élte át a zsidóüldözéseket a fővárosban. A Kölcsey Gimnáziumból került a Wesselényi utcai kereskedelmi iskolába, majd a Közgazdasági Egyetem iparszakára. Már egyetemi évei alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat. 1952-ben a Magyar Rádió külföldi adásainak munkatársa. Első színházi munkája az „Irány Caracas” című komédia volt, s ezt jó néhány vígjáték, zenés darab követte: Kötéltánc, Ugorj ki az ablakon!, Férjek a küszöbön, Majd a papa, Egymillió fontos bankjegy. 1958-ban átütő sikert arat a Vidám Színpadon bemutatott „Majd a papa” című darabjával, melyben a főszerepet Kabos László alakította. A népszerű kabarészínész számára írta A veréb is madár című film főszerepét.

Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet, például: Dr. Bőregér, Menyasszonytánc, A bajadér, Pompadour, Egy éj Velencében.

Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. Többek között: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo. A színházon kívül a film világában is dolgozott, több forgatókönyvet írt: A veréb is madár, Elcserélt szerelem, Kojak Budapesten, Nápolyt látni, és..., Fuss, hogy utolérjenek. 1970-től sorozatokat írt az MTV-nek, 1974-től itt dolgozott a Szórakoztató Főosztályon, melynek alapító-vezetője, később főmunkatársa volt. 1981-től a Vidám Színpad, 1998-tól a Fővárosi Operettszínház dramaturgja. 2015. július 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben. Búcsúbeszédet mondott Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház volt igazgatói.[2]

Kisebbik fia, Kállai Gábor, nemzetközi sakknagymester, szakíró.

Művei

Színdarabok

  • Irány Caracas (1957)
  • Majd a papa (958)
  • Kötéltánc (1959)
  • Ugorj ki az ablakon (1960)
  • Az igazság házhoz jön (1961)
  • Férjek a küszöbön (1963)
  • Élni tudni kell (1964)
  • Kemnénykaposok (1965)
  • Csodabogár (1966)
  • Titkárnők lázadása (1969)
  • Segítség, nyertem! (1971)

Filmforgatókönyvek
Emléktáblája egykori lakhelyén
(Budapest III. ker., Vörösvári út 1.)

Tévéműsorok

  • Tündér voltam Budapesten (1970)
  • Linda (1984)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Mit tenne ön az én helyemben?
  • Ön például hogy folytatná?
  • Van egy fantasztikus ötlete?
  • Robog az úthenger
  • A fej
  • Ligeti legendák
  • A pesti légioránus
  • Mesél a pesti Broadway
  • Randevú a Royalban
  • Revue déja vu 2000)

Átdolgozások, fordítások

  • Botrány az operában
  • A három testőr
  • Őrült nők ketrece
  • Espresso Bongo.
  • Bástya sétány 77

Rádió

  • Megmondtam előre (1999)

Kötetei

  • Kötéltánc. Színmű; rendezői utószó Hertay Jenő; Gondolat, Bp., 1959 (Játékszín, 17.)
  • Menyasszonytánc. Klezmer-musical Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán; Kossuth–Budapesti Operettszínház–MTVA, Bp., 2013 + CD (Híres operettek, 20.; Metropol könyvtár)

Hang és kép

Emlék

„ Már ifjúkoromban kiderült, hogy van némi érzékem a humorhoz. Habár ennek nem mindig örültem. Az egyetemen, a végzősök bulijára (a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipar-szakán tanultam?!) kis szatirikus tréfát írtam szeretett professzoromról, Pach Zsigmondról. Csak azt felejtettem el, hogy még hátra van a gazdaságtörténet szigorlatom, melyet nála kellett abszolválnom. Nos, bevallom, az az órácska, amit együtt töltöttünk, nem volt túlságosan mulatságos. ”

Bővebben:Kalandjaim a kabaréval

Méltatás

Szinetár Miklós

„Különleges képessége volt mindig, hogy színészek számára tudott szerepet teremteni.”

Kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ Origo: Meghalt Kállai István. . (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. július 24.)
  3. ↑ https://einfoszab.budapest.hu/list/budapest-fovaros-onkormanyzata-altal-dijakban-reszesultek-listaja

Források